Péterfalvi Attila azt mondta, a 2016-ban elfogadott általános európai adatvédelmi rendelet (GDPR) május végén lép hatályba a bűnügyi irányelvvel együtt, és
ez a két jogszabály alapjában változtatja meg a nemzeti adatvédelmi gyakorlatot.
Szólt arról is, hogy az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazása megakadályozza a visszaéléseket, az adatkezelők a jövőben már nem válogathatnak az uniós országok között a különböző könnyítések miatt, mivel az elvárások és a szankciók az unión belül mindenhol hasonlók lesznek.
Péterfalvi Attila kifejtette, hogy gyakran fordulnak elő adatlopások az interneten keresztül, hiszen itt van a legkisebb ráhatásunk, és a legkevesebb, leggyengébb ellenőrzési lehetőségünk arra, hogy adatainkat biztonságban tudjuk. A friss hírek szerint nem is csak 50-80 millió, hanem akár 2 milliárd felhasználó adataira is vonatkozik az, hogy illetéktelen kezekbe kerülhettek akár különböző applikációkon keresztül. Ez azért történhetett így, mert a felhasználókat nem tájékoztatják, és nem tudják ezeket az adatkezeléseket megakadályozni - tette hozzá.
"Ezért is fontos, hogy kialakuljon az a mechanizmus, amely képes biztosítani az Európán kívüli adatkezelőknél is az európai polgárok védelmét"
- emelte ki Péterfalvi Attila.
A cégek ritkán védekezhetnek a felhasználási feltételek egykattintásos elfogadásával. Péterfalvi Attila szerint az a fontos, hogy a kattintás milyen tájékoztatáson alapul.
"Az adatvédelmi rendelet, amelyet alkalmazni kell május 25-től, sokkal részletesebb, aprólékosabb tájékoztatási kötelezettséget ír elő"
- mondta a NAIH elnöke. Az adatkezelők nem védekezhetnek azzal, hogy egy formális kattintás után tovább lehet lépni. "Ez nem elégséges követelménye a megfelelő tájékoztatásnak és így a hozzájárulásnak sem" - tette hozzá.
A NAIH elnöke a hatóság elmúlt évi munkájáról szólva elmondta, tavaly 68 ügyben folyt hatósági eljárás, és nőtt a vizsgálati ügyként kezelt bejelentések száma is, 130-cal (2792-re). Hozzátette: tényleges vizsgálati eljárás alá 1033 ügyet vontak, ez 43-mal több a tavalyinál. Az ügyek 56 százaléka adatvédelmi, 44 százaléka információszabadsággal kapcsolatos volt, vagyis közel azonos arányt képvisel a két alapjog. 564 vizsgálatban állapítottak meg valamilyen jogellenes adatkezelési gyakorlatot (a megállapított jogsértések számának emelkedése csekély mértékű volt), ebből 279 adatvédelmi jellegű, 285 pedig a közérdekű adatok nyilvánosságához volt köthető.
Péterfalvi Attila kifejtette, hogy az adatvédelmi ügyeik fele konzultációs beadvány volt
- ez azért fontos, mert egy sikeres konzultációval meg lehet előzni a jogellenes adatkezelést.
A főbb adatvédelmi ügyek közül kiemelte a szcientológiai egyházzal kapcsolatos hatósági eljárást, amelyet 120 oldalas határozattal zártak, és a maximális bírságot szabták ki a jogellenes adatkezelés miatt.
Továbbra is sok ügy érkezik
- a kamerás megfigyelés,
- a követeléskezeléssel kapcsolatos kifogások,
- az okmánymásolások, valamint
- az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér gyakorlati indulása miatt.
Az információszabadságot érintő ügyekkel kapcsolatban Péterfalvi Attila elmondta: az ügyek elsősorban a közpénzek és a nemzeti vagyon átláthatóságával kapcsolatosak.