eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Hosszú évekig múzeumhiány lehet Budapesten

Bár Balog Zoltán február 23-án bejelentette, hogy az előzetes tervek szerint halad a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) építése, a Magyar Nemzet információi szerint idén már biztosan nem adják át a komplexumot.

A 20 milliárd forintból épülő központ legkorábban jövő tavasszal készülhet el, de valószínűbb, hogy csak 2019 nyarán vehetik birtokba a múzeumi szakemberek – írja a lap.

Az egykori izraelita kórház területén létesülő, öt épületből álló, összesen 37 ezer négyzetméteres központban raktárak, restaurátor-műhelyek, kutatószobák, irodák lesznek, illetve itt kap helyet a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) és egy látogatóközpont is, amelyet a korábbi imaházban alakítanak ki. Az épületek közötti területen egy 13 ezer négyzetméteres parkot hoznak létre, és a beruházás részeként mélygarázs és kertészház is épül.

A tervezett komplexumban a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350 ezer műtárgyának megőrzésére és tudományos kutatására lesz lehetőség, de az épületegyüttes a Városligetben létrehozott új intézményeknek is szakmai és infrastrukturális hátteret biztosít, és az elképzelések szerint a meglévő budapesti és a vidéki múzeumoknak is segítséget nyújthat a jövőben.

Két évvel ezelőtt 2018 tavaszára ígérték a komplexum átadását. A központot a Narmer Építészeti Stúdió tervezte. Az első fázisban a mélyépítési munkákra kiírt közbeszerzési pályázatot a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. nyerte el. A két új épület 0 szintig történő szerkezetépítési munkái 4 milliárd forintba kerülnek.

A teljes projektre vonatkozó generálkivitelezési tenderen a Strabag-MML a Strabag Építő Kft.-vel és a német Ed. Züblin AG-val közös pályázata győzött, ez további 12 milliárd forint költséget jelent. A közbeszerzési értesítő szerint az építési munkák után tavaly októberben a központ raktártechnikai eszközökkel történő felszerelésére írtak ki pályázatot. Ez azonban eredménytelenül zárult, így decemberben meg kellett ismételni a tendert. Az új kiírásban hangsúlyozták, hogy

az eljárás elhúzódása esetén az építési beruházás felfüggesztése válna szükségessé,

amely jelentős időtöbblettel és költségnövekedéssel járna.

A lap szerint a raktártechnika a beruházás neuralgikus pontja: várhatóan a kivitelezési munkák elhúzódása miatt késik majd a komplexum átadása. A barnamezős beruházás egy évek óta kihasználatlanul álló, folyamatosan romló állapotú épületegyüttest tölt meg újra élettel. Az OMRRK enyhítheti a hazai múzeumok raktározási gondjait, nem beszélve a restaurátorok és a művészetelméleti szakemberek számára nyújtotta előnyökről. Ha pedig az ígéretekhez hűen sikerül megőrizni valamit a nagy múltú épületegyüttes kulturális örökségéből is, ez a beruházás sikerrel nyithatná meg a Liget projektet.

A Szabolcs utcai izraelita kórház Freund Vilmos tervei alapján épült, 1889-ben adták át. Az intézmény folyamatosan bővült, a két világháború között Budapest egyik legrangosabb kórháza volt, ahol vallási hovatartozástól függetlenül látták el a betegeket. 1950-től állami kórházként, 1956-tól Orvostovábbképző Intézet néven működött tovább.

1973-ban az intézmény egyetemi rangot kapott, 1985-ben Orvostovábbképző Egyetem, majd 1993-tól a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvostovábbképző Kara lett. A 2000-es integráció során beolvadt a Semmelweis Egyetembe, 2001-ben felsőoktatási intézményként megszűnt, ekkortól Országos Gyógyintézeti Központ néven működött tovább egészen 2007-ig, amikor Horváth Ágnes egészségügyi „reformja” során bezárták.

A Liget projekt részeként radikálisan átalakul a Városliget. A sok vitát kiváltó, eddig megnyugtató válaszok, szakmai és társadalmi konszenzus nélkül álló, (egyelőre) több mint 250 milliárd forintos beruházás keretében – a tervek szerint – felépül az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épülete. Visszaépítik az egykor a park szélén álló Városligeti Színházat és a Közlekedési Múzeum pavilonépületét is, amely a magyar innováció eredményeit mutatja majd be. Pannon Parkkal bővül az Állatkert, megújul a Vajdahunyad vára és az Olof Palme-ház is.

A Liget projekt honlapján is olvasható ígéretek szerint az OMRRK idén, a Közlekedési Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Olof Palme-ház és a Pannon Park pedig jövőre készülne el. Ezt követné 2020-ban az Új Nemzeti Galéria.

A Magyar Nemzetet a Szépművészeti Múzeum úgy tájékoztatta, hogy az OMRRK a terveknek megfelelően készül el. A lap hangsúlyozta: jelen pillanatban csak a Nemzeti Múzeum (illetve a nemsokára épp ugyancsak költöző Nemzeti Galéria) van nyitva Budapesten a nagyok közül, az ősszel megnyíló Szépművészetit pedig legjobb esetben is csak 3 évvel később követheti a Néprajzi és az Új Nemzeti Galéria. Késés esetén azonban a nagyközönség akár a teljes következő választási ciklusra is e múzeumok nélkül maradhat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×