eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Több milliárd forintnyi kárt okoznak a hamis abroncsok

Több milliárd forintnyi kárt okoznak a hamis abroncsok

Több mint 755 milliárd forintnyi (2,43 milliárd euró) gazdasági kárt okozott a hamis gumiabroncsok és akkumulátorok eladásából származó közvetlen bevételkiesés a legális piaci szereplőknek évente az Európai Unióban, ami a két szektor eladásának nagyjából 7,5, illetve 1,8 százalékát jelentette a 2010-2015 közötti időszakban. A magyar hamisítási ráta mindkét szektorban az európai átlag alatt helyezkedik el

A hamisított gumiabroncsok forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés nagysága 700 milliárd forintra (2,25 milliárd euró) becsülhető az Európai Unióban, ami az ágazat forgalmának 7,5 százalékát jelenti. Az akkumulátoroknál a közvetlen forgalomkiesés több mint 55 milliárd forintra tehető (179 millió euró), ami az értékesítés 1,8 százalékának felel meg. Amennyiben a beszállítókra gyakorolt közvetett hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a forgalmat érintő veszteség éves szinten az abroncsoknál 1400 milliárd (4,5 milliárd euró), míg az akkumulátoroknál 95 milliárd forintra (306 millió euró) tehető az említett öt éves időszakban.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának EUIPO jelentése szerint a forgalomkiesés miatt a két iparágban valamivel több mint 8300 munkahellyel volt kevesebb, míg az egyéb kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve a foglalkoztatási veszteség összesen több mint 22 ezer munkahelyre (ebből 21 ezer fő az abroncsiparra vonatkozik) becsülhető .

A két szektort érintő hamisítás az anyagi károkon felül súlyos környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági kockázatokat is magában rejt: „Tesztelések során kiderült, hogy a hamis abroncsok súlyos kockázatot jelentenek, mert jelentősen megnövelik a balesetek és durrdefektek kockázatát"- hívta fel a figyelmet Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szakértője. Hozzátette: a hagyományos elektrolittal töltött akkumulátorok esetében a nem megfelelő minőségű burkolat és csomagolás elektrolitszivárgáshoz vezethet, ami súlyosan károsíthatja az autó műszaki berendezéseit, valamint bőrfelületet érve irritációt és égési sérüléseket okozhat.

A két ágazatra kiterjedő vizsgálat szerint a hamisított gumiabroncsok értékesítéséből származó közvetlen bevételkiesés tekintetében az EU-ban Litvánia áll az élen 19%-kal, amelyet Lettország és Spanyolország, illetve Görögország követ 17-18, illetve 17%-kal. Magyarország 5,1%-os aránnyal jóval a 7,5%-os uniós átlag alatt helyezkedik el, így az Európai Unió negyedik legkevésbé fertőzött országa vagyunk Finnország (3,1%), Hollandia és Németország (4,2-4,2%) után. Ennek a forgalomkiesésnek a közvetlen hatásaként azonban csaknem 5 milliárd forintos (16 millió euró) veszteség éri hazánkat.

A hamisított akkumulátorok eladásából származó közvetlen anyagi károk terén a rangsor eleje és vége megegyezik az előző szegmenssel: Litvánia áll az élen 5%-kal, amelyet Lettország és Spanyolország, illetve Görögország követ nagyjából 4,6-4,6, illetve 4,5%-kal. Magyarországon kedvezőbb a helyzet, hiszen az 1,8%-os uniós átlagnál fél százalékkal kevesebb (1,3%) a hamis termékek által okozott forgalomkiesés. Ezzel az Unió negyedik legkevésbé fertőzött országa vagyunk Finnország (0,8%), Hollandia és Németország (1,1-1,1%) után. A hazánkra vonatkozó 1,3%-os fertőzöttségi ráta 2,2 milliárd forintos (7 millió euró) forgalmi veszteséget jelent, derül ki az EUIPO jelentéséből.

Az EUIPO jelentése figyelembe vette a gumiabroncsok és akkumulátorok hamisításának kormányzati bevételeket csökkentő hatását is: a tagországok államkasszájába 105 milliárd forinttal (340 millió euró) kevesebb személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és társasági adóból származó bevétel folyt be. Az említett összeg 94%-a egyébként a gumiabroncs-szektorhoz kapcsolódik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×