Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
329.59
bux:
0
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Az év üzlete: gigászi bevétel, minimális adó

Soha olyan sokat nem költöttek szerencsejátékra Magyarországon, mint tavaly, amikor a piac játékbevétele átlépte a 400 milliárd forintos határt. A költségvetésbe befolyó 34,4 milliárd forint viszont 2001 óta a legrosszabb adat – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján található évkönyvből, amelyből a Magyar Nemzet szemezgetett.

2007-ben még 245 milliárd forint volt a szerencsejáték-piac játékbevétele, 2016-ra már megközelítette a 420 milliárdot - mutat rá a Magyar Nemzet.

Bár 2012 októberében a pénznyerő automaták működtetését a kaszinók területére korlátozta a parlament, úgy látszik, a magyar lakosság játékszenvedélye ettől nem csökkent. A korlátozás ellenére is folyamatosan nőttek a szerencsejáték-piaci bevételek,

évente egymilliónál is több látogató keresi fel a kaszinókat,

ahol nyugodtan játszhatnak a pénznyerő automatákkal.

Az úgynevezett első kategóriás kaszinóknak ugyanis kötelező pénznyerő automatát üzemeltetniük a NAV honlapján olvasható tájékoztató szerint.

A lap emlékeztet arra, hogy az állam 2013-ban koncesszióhoz kötötte a kaszinók üzemeltetését, a kaszinók pedig egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az átalakuló szerencsejáték-piacból.

Részesedésük 2007 óta kis híján megháromszorozódott, és 2016-ra megközelítette a 29 milliárd forintot, miközben befizetett játékadójuk lényegében nem változott.

A kaszinók játékbevétele magasabb volt, mint a hatoslottó, a kenó, a totó és a góltotó összes bevétele

- mutat rá az újság.

A Magyar Nemzet információi szerint a kaszinók

ténylegesen befizetett adója tavaly alig haladta meg a 3 milliárd forintot.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nulla lakos, több tízmillió pingvin – és százmilliárd dolláros kockázat: ezért kezdhet félni a világgazdaság

Nulla lakos, több tízmillió pingvin – és százmilliárd dolláros kockázat: ezért kezdhet félni a világgazdaság

Az elmúlt hónapokban a globális figyelem Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos, egyre nyíltabb annexiós diplomáciai offenzívájára összpontosult. Ez pedig rávilágít, hogy létezik egy ennél jóval ritkábban emlegetett, de egyre valószínűbbé váló kockázat: az Antarktisz geopolitikai státuszának felbomlása csendben, de potenciálisan súlyos világgazdasági következményekkel készül belépni a nagyhatalmi verseny színpadára. A Fitch Solutions Business Monitor International (BMI) friss jelentése már a várható piaci kockázatok között említi a jóformán teljesen lakatlan térség miatt kirobbanóban lévő konfliktust, amely rövid távon válságot robbanthat ki az ipari termelésben, a szállítmányozásban, de akár a pénzügyi szektorokban is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×