eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Csak nevében változik a Köznevelési Kerekasztal

Csak nevében változik a Köznevelési Kerekasztal

Csak nevében változik a Köznevelési Kerekasztal, az összetétele nem lesz más, a kormányzat csak saját magával tárgyal - írta a Népszava. Erre reagálva Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt mondta: bizonyos szervezetek egyszerűen nem akarnak elmenni a megbeszélésekre.

Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven folytatja a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztal, lényegi változás azonban sem a szervezet összetételében, sem működésében nem lesz - derült ki a Népszava birtokába jutott, az "egyes köznevelési szakmai testületekről" szóló előterjesztésből.

Hamarosan átalakítják a Köznevelési Kerekasztalt,

amelyet sokan illegitimnek tartanak, mivel az egyeztetéseken a mértékadó szakmai szervezetek nem vesznek részt.

Csak nevében változik a Köznevelési Kerekasztal

A Népszava által megismert előterjesztésből az olvasható ki, hogy gyökeres változás, valódi, széleskörű egyeztetés ezután sem várható: a kabinet ezután kormányhatározatban szabályozná a kerekasztalt, amely a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik tovább.

"Egy kormányhatározat semmire sem garancia, senkit nem kötelez semmire.

A köznevelési törvényben kellene szabályozni az ilyen szervezetek működését, ahogy az korábban történt" - mondta a Népszavának Szüdi János.

A Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője emlékeztetett: a korábbi, 1993-as törvény előírta azt is, az oktatásért felelős miniszter köteles egyeztetni például a ma már nem létező Közoktatás-politikai Tanáccsal, s csak akkor állhat elő bármiféle előterjesztéssel, ha a testület azt jóváhagyta. "Ilyen most nincs, ma nem létezik legitim egyeztetési fórum, és úgy tűnik, nem is lesz. Ez az egész nem több puszta porhintésnél" - fogalmazott a szakértő.

Az intézményfenntartói képviselet tizenegy főt jelent, az alábbiak szerint: a Klebelsberg Központ részéről két fő a tankerületek képviseletében, a szakképzési hivatal koordinálásával további két fő a szakképzési centrumok képviseletében. Három főt delegálhatnak az önkormányzatok (közülük egy a nemzetiségi önkormányzatok képviseletében), négy főt az egyházak, egyet pedig a magánfenntartók. A szakszervezetek három főt küldhetnek (ha találnak olyan szakszervezeteket, amelyek hajlandóak részt venni a színjátékban), a szülők, diákok képviselői pedig egy-egy rendes és egy-egy póttagot.

A szakmai képviselet nyolc főből áll, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar három főt, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) két főt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rektori Konferencia egy-egy főt, valamint a gyakorlóiskolák is egy főt delegálhatnak.

Államtitkár: nem magunkkal tárgyalunk

Maruzsa Zoltán az InfoRádiónak elmondta: ők mindig meghívják a szakszervezeteket, de azok nem mennek el a fórumra, velük ehelyett sztrájktárgyalásokon egyeztetik az álláspontokat. A helyettes államtitkár szerint nem igaz, hogy a kormányzat önmagával tárgyal, a kerekasztal összetétele nagyon heterogén.

"A kerekasztal utoljára márciusban ülésezett, és akkor érkezett olyan kérés, sztrájktárgyalást is szervezzünk. Megtartottuk, ott is mintegy másfél órás időtartamban zajlott a kormánnyal megbeszélés - mondta Maruzsa Zoltán"

Az átnevezés célja az volt, hogy világossá váljon: a kormányzat a kerekasztalon a stratégiai kérdéseket szeretné egyeztetni

- hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint minden adott lenne ahhoz, hogy ez a testület betöltse egyeztető funkcióját.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×