A lakosság 30-35 százalékát érinti a nagy visszértörzsek betegsége, a látható, tág kanyarulatok – mondta el az érsebész. Szabó Attila hozzátette, 80-85 százalékra becsülik azokat, akiknek az inkább esztétikai problémát okozó seprűvénái vannak, tehát mint mondta: szinte mindenkinek van, népbetegségnek tekinthető.

„A nőknél lényegesen gyakrabban fordul elő, 70-30 százalék a nemek aránya. A hormonok, a terhesség, az életmód, a tartós állás és ülés is kockázati tényezője. A kialakulását teljesen megelőzni nem, de lassítani lehet.”

A visszeresség hajlama örökölhető, ilyenkor gyengülnek a kötőszövetek, az érfalak rugalmassága. Megfelelő életmóddal: egészséges táplálkozással, sok mozgással, a dohányzás kerülésével csökkenthető a betegség kialakulásának esélye.

„Ha már vannak látható nyomai, a kompressziós harisnyák jó szolgálatot tehetnek, mert összepréselik a kissé kitágult ereket és léteznek gyógyszerek is, amelyek segítenek.”

Az érsebész felhívta a figyelmet, hogy orvoshoz lehet fordulni, ha a seprűvénák, hajszálértágulatok látványa zavaró, de ezek nem okoznak egészségügyi kockázatot. A látható visszértágulatok esetében célszerű felkeresni az orvost, mert ezek maguktól nem fognak javulni, feltétlenül orvoshoz viszont kell menni, ha a betegség tüneteket okoz vagy szövődmények – visszérgyulladás, lábszárfekély – alakulnak ki – hangsúlyozta Szabó Attila.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!