Az uniós biztos szerint az oktatást úgy kell fejleszteni, hogy jobban megfeleljen napjaink gazdasági kihívásainak, a gazdasági szereplők elvárásainak és lehetővé tegye, hogy a jó minőségű szakképzett munkaerőt minél hamarabb és könnyebben megtalálják.
Hangsúlyozta, a mostani oktatási rendszerek határozzák meg a jövő társadalmát és versenyképességét, ahogyan az egyes régiók jelenlegi versenyképessége valójában 5-10 évvel ezelőtt meghatározódott az oktatási rendszerben.
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.
Aki nem tartja be a vonatkozó szabályokat, komoly büntetést kockáztat! Mutatjuk, mire érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ha el szeretnéd kerülni a vaskos csekkeket!
The Russia-bound passenger plane went down in Kazakhstan with the loss of 38 lives.
5 °C
.jpg)
