eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István

Komoly bajban az uniós cégek fele

A cégek 40 százaléka küzd az Európai Unióban a szakképzett munkaerő hiányával, és egyre erősebb a felismerés, hogy többet kell befektetni az oktatásba, korszerűsíteni kell az oktatás szerkezetét és tartalmát - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság (EB) oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja hétfőn az Európai szakképzési hét rendezvénysorozat budapesti nyitóeseményén.

Az uniós biztos szerint az oktatást úgy kell fejleszteni, hogy jobban megfeleljen napjaink gazdasági kihívásainak, a gazdasági szereplők elvárásainak és lehetővé tegye, hogy a jó minőségű szakképzett munkaerőt minél hamarabb és könnyebben megtalálják.

Hangsúlyozta, a mostani oktatási rendszerek határozzák meg a jövő társadalmát és versenyképességét, ahogyan az egyes régiók jelenlegi versenyképessége valójában 5-10 évvel ezelőtt meghatározódott az oktatási rendszerben.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×