"Különböző pályázatokkal szeretnénk segíteni és elérni, hogy kapcsolt pályázatok is legyenek. Ha például valaki fejlesztéssel foglalkozik, akkor kapjon nagyobb lehetőséget hozzá. Illetve van egy egyre szélesedő mentoráló pályázatunk is, ahol azt szeretnénk, hogy a vállalkozások, főleg a fiatal vállalkozók, minél szélesebb köre kapja meg ezt a támogatást" - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

Hozzátette: szeretné elérni, hogy a nagyvállalatok érdekeltek legyenek abban, hogy ebbe a munkába beszálljanak. A beszállító-fejlesztés régóta az egyik legfontosabb feladat, és elengedhetetlen a vállalatok megfelelő működéshez.

"Ha jelenleg Magyarországra jön egy külföldi nagyvállalat, készen áll magyar beszállítókat foglalkoztatni, de arra vár, hogy tálcán, készen kapja meg őket. Ez természetes emberi magatartás, hiszen mint nagyvállalati vezetőnek, nekem is az volt a feladatom, hogy minél hatékonyabban, gyorsabban, minél jobb beszállítókat kapjak. De ez nem megy olyan könnyen" - hangsúlyozta az államtitkár.

Mint mondta, ha a beszállítók nem kapnak meg határozott célkitűzést, elvárást, és bizonyos támogatást, akkor nagyon nehezen fognak erre a szintre jutni.

El kell érnünk, hogy a nagyvállalatok a beszállítói fejlesztés élére álljanak a saját középtávú érdeküknek megfelelően. A cél az, hogy minél több jó beszállító legyen, ennek érdekében pedig tanítsák őket, adjanak nekik feladatokat, vonják be őket a kutatás-fejlesztésbe. Ez multiplikátor hatást gyakorolna, és szétterjedne a gazdaság egészében - fogalmazott Lepsényi István, aki hozzátette: ez nem teljesen szabályozási feladat, hiszen nem lehet erre kötelezni őket. De a képzésre fordított energia elismerése ösztönzést jelenthet számukra.

Minőségjavítás

Az államtitkár elmondta: ennek egyik legfontosabb eleme a képzés minőségének javítása. Az államtitkár a vállalatok szerepvállalása tekintetében is fontos előrelépésként értékelte a duális képzés bevezetését.

"Azzal, hogy a duális képzés elindult és annak bármelyik szintjén korszerű vállalatok is részt vesznek, illetve csak azok vehetnek részt, elérhetjük azt, hogy akik végeznek, olyan gyakorlatilag használható és eladható tudással rendelkeznek, ami már egyből felhasználható egy vállalkozásnál."

A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár hozzátette: szeretnék elérni, hogy a vállalatok érdekeltek legyenek abban, hogy bekapcsolódjanak - a képzésen túl - a kutatás-fejlesztésbe is. Lepsényi István szerint szükség van ösztönzőkre.

Az államtitkár egy rossz példát is említett: "Valamelyik nagy cég csinált egy új gyárat és megépítette az ipari tanulóműhelyét. Az adóellenőrzés azonban nem fogadta el az ÁFA-visszatérítést a tanulóműhelyhez, arra hivatkozva, hogy ez nem tartozik a cég alaptevékenységéhez."

Lepsényi István szerint ezen változtatni kell, és tudatosítani a cégekben, hogy nagyon helyes, ha alaptevékenységüket kibővítik a szakemberek képzésével.

Hitel a kisvállalatoknak

Hitelhez kell segíteni a kisvállalatokat a kapacitásfejlesztéshez - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Lepsényi István hozzátette: keresik a lehetőséget, hogy állami segítséget nyújthassanak akár az eszközök beszerzéséhez is.

Az egyik jellemző probléma, hogy a kisvállalatok nem hitelképesek, a nagyobbak pedig nem tartanak igényt a hitelre. Ezen változtatni kell - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

"Amit végig kell gondolnunk erőteljesebben, hogy milyen garanciákat vagy milyen technikákat tudunk biztosítani, hogy a kisvállalatok könnyebben kapjanak hitelt, és a hitelkockázatát más módszerekkel biztosítjuk. Vannak hitelgarancia-alapok, amelyek át tudják ezeket a kockázatokat vállalni, de az is elképzelhető, hogy vannak más technikák. Tehát ha a vállalkozónak a kapacitásfejlesztéshez nem pénzt adunk, hanem gépet, akkor az visszavehető."

Lepsényi István szerint a szerszámok megfelelő finanszírozása egyelőre nem megoldott, de már gondolkodnak azon, hogy ezt milyen keretek között lehetne megvalósítani.

"Biztos vagyok benne, hogy a pénzügyi keretek folyamatosan rendelkezésre állnak és nem ez fogja akadályozni a magyarországi vállalatok fejlődését."

Az államtitkár hozzátette: idén a járműipar volt a legkiemelkedőbb ágazat, ám más területeken dolgozó vállalatokban is van potenciál.

"Az egészségipar még gyorsabban fog fejlődni, mint a járműgyártás."

"És Magyarországnak az egészségiparon belül nagyon sok lehetősége van."

Lepsényi István megjegyezte: az egészségipar területén vannak jól fejlődő magyar vállalkozások, ezeket kell segíteni. Az ágazathoz pedig könnyen kapcsolható például az egészségturizmus is - tette hozzá.