A kormányzati koordináció, a politikai programok felépítése és azok működtetetése a legfontosabb feladata a Miniszterelnökségnek - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a tárca miniszter-helyettese. Csepreghy Nándor szerint a kormányfő munkakörnyezete változik meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrejöttével.

"Lényegében a stratégiai végrehajtása a kormányzati programnak, a stratégiai végrehajtás ellenőrzése a kormányüléseken elfogadott döntéseknek a Miniszterelnökségen keresztül történik. Ezen kívül vannak önálló szakpolitikák: az uniós források felhasználása, a közművekhez kapcsolódó kérdések, vagy a bankrendszer átszervezése, amelyek a Miniszterelnökségen jelennek meg."

A miniszter-helyettes arról is beszélt, hogy a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban a források nagy részét a gazdaságra költik.

"Vagy munkahelyet kell teremteni egy kedvezményezettnek, vagy a gazdasági növekedést kell támogassa. Ezt alapvetően akkor tudja elérni, ha az exportra termelő cégek körébe tartozik."

Csepreghy Nándor komoly lehetőségeket lát a mezőgazdaság vagy a turisztika területén.

"Gondolkodunk az autóiparhoz kapcsolódó gépgyártásban, abban, hogy a magyar beszállítói kör, amely régi tradíciókkal rendelkező cégekre vagy akár újakra támaszkodik, ne csak másod-, harmadkörös beszállító lehessen, hanem elsővonalbeli is. Gondolkodunk az innovációban, 750 milliárd forint csak, ami innovációs célokra áll rendelkezésre, informatikai cégekre, gyógyszeriparra. Gondolkodhatunk a kereskedelemben is, ami nem elsődleges kedvezményezettje ezeknek a forrásoknak, azonban ha egy gépbeszerzés esetén ezeken a cégeken keresztül tudja egy támogatott magyar vállalkozás megvenni ezeket az eszközöket, akkor a 12 ezer milliárd forint a sokszorosára is felfuthat, ha valóban fókuszáltan és világos célok mentén történik."

A miniszter-helyettes hozzátette: olyan pályázó nem kaphat támogatást, aki nem tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez vagy nem tud munkahelyeket teremteni.

Innováció: a tudásból pénz lesz

Az alapkutatások finanszírozása továbbra is elsődleges kormányzati cél - mondta Csepreghy Nándor.

"Nagyon mély belátásra van szükség a piaci szereplőktől, hogy megértsék azt, hogy az egyetemi életben meglévő alapkutatásokra szükség van, ha azokat nem finanszírozzuk, akkor pár éven belül az innovációs bázist töröljük el Magyarországon."

A Miniszerelnökség miniszter-helyettese szerint az innováció azt jelenti, hogy a tudásból pénz lesz, a nemzetközi piacokra azonban csak a multinacionális cégek segítségével juthat ki az újítás.

"Azt kell mondani, gyerekek, vannak uniós szabályok, amelyek megtiltják, hogy nektek forrásokat adjunk, de az uniós jogi kereteket betartva mégis engedünk benneteket forráshoz jutni akkor, ha a saját innovációs tevékenységetekbe magyar kis- és vállalkozást visztek be. Ekkor azt remélhetjük, hogy ezek a kisvállalkozások nemcsak Magyarországon lesznek partnerei a nagy cégeknek, hanem rajtuk keresztül kijuthatnak a világpiacra is" - fogalmazott.

A magyar vállalkozásokról

A kormány a multinacionális cégek támogatásán keresztül is a magyar vállalkozások piacra jutását segíti - mondta Csepreghy Nándor. A miniszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a kormány a versenyképesség érdekében kiemelten támogatja a magyar vállalkozásokat. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese szerint az uniós szabályozás betartása mellett lehet kiemelten kezelni a magyar vállalkozásokat.

"A magyar gazdaságnak fontos szereplői a multinacionális cégek, de igenis vannak olyan iparágak - élelmiszeripar, energetika -, ahol van a magyar szereplőknek növekedési lehetősége, az uniós szabályozás betartása mellett a magyarországi kormánynak ezt a lehetőségeihez mérten támogatnia kell. A jelenlegi kormány hisz abban, hogy a magyar szereplőknek ugyanazt a támogatást meg kell hogy adja, amit az osztrák építőipar, a francia élelmiszeripar vagy a német gépipar szereplői megkapnak a saját kormányuktól."

A Miniszerelnökség miniszter-helyettese hozzátette, hogy az innovációs források elosztásával a Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal foglalkozik együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal.

2016-ban több közigazgatási díj csökken

"Ha valaki első jogosítványát szerzi meg, nem kell a dokumentum kiállításáért fizetni. Ha valaki 160 négyzetméterig akar valamilyen lakóingatlant építeni, annak nulla forint lesz a díja. Ha valaki erkölcsi bizonyítványt akar kikérni, annak nulla forint lesz a díja, ha cégbírósági adatokat kér le egy cég, annak nulla forint lesz a díja, hasonlóan az adóhatósági nyilatkozatokhoz."

A díjcsökkentések költségvetési fedezete is megvan - tette hozzá a Csepreghy Nándor.

"Ezek első körben nagyságrendileg tízmilliárd forintos éves költségvetési kiesést jelentenek, ezt a gazdasági növekedés bőven pótolja" - jelezte.

A Miniszerelnökség miniszter-helyettese jelezte, hogy a kormányablakokhoz tartozó ügyek száma 400-ról 2000-re nő. A 2018-ig kiépülő szélessávú internetelérésnek köszönhetően pedig számos ügy elektronikusan is intézhető lesz.

"Elképzelhető, hogy adóhatósági ügyintézési folyamatok is bekerülnek ebbe a körbe, erre vonatkozóan azonban még nincs végleges kormánydöntés" - mondta.

A miniszter-helyettes arról is beszélt, hogy az állami közműcégek belépésével egyensúly jöhet létre a szolgáltatás bekerülési költsége és a fogyasztói ár között.

Különválik Pest megye?

Csepreghy Nándor elképzelhetőnek nevezte, hogy egyes települések kiválnak Pest megyéből a fejlesztési források igénybevétele miatt.

 "A hét fejlesztéspolitikai régióból egyben, a közép-magyarországiban van egy komoly probléma, ami Budapest és Pest megye kisebb településeinek eltérő fejlettségi szintjéből fakad. Budapest fejlettsége annyira magas ezekhez a településekhez képest, hogy Pest megye településeire nem jut annyi uniós forrás. A kormány két intézkedésre készül, egyrészt egy hazai beruházási alappal, ami stratégiailag fontos száz magyar közép-, nagyvállalat támogatását teszi lehetővé, hiszen ezek uniós forrásból nem kaphatnának. A másik, hogy ugyanennek az alapnak a segítségével valamilyen módon kezelje ezt a közép-magyarországi problémát. Hosszútávon a megoldás valóban Pest megye és Budapest szétválasztása, de ez a 2020 utáni fejlesztési ciklusban történhet meg. Addig is elképzelhető, hogy lesznek közigazgatási átalakítások, - a politikában azt tanultam meg, hogy mindent el lehet képzelni -, egyes települések leválhatnak, de arra, hogy Pest megye és Budapest 2020-ig külön régióba kerüljön, nem látok esélyt" - mondta a Miniszterelnökség miniszter-helyettese.