Nincsenek nemzetközi szabályok, de kialakult egy gyakorlat, és van egy nagyon általános szabály, amely érvényesül a nemzetközi jogban. Ez a területi szuverenitás elve. Ez azt jelenti, hogy magyar hatóságok magyar felségterületen tevékenykedhetnek, a szerb hatóságok pedig szerb területen - ismertette Valki László.

Hangsúlyozta: következésképpen a magyar rendőröknek - bármilyen támadás éri őket -, semmiképpen nem szabad a határon átnyúló cselekvéseket végrehajtania. Tehát nem lehet könnygázgránátot átlőni a határon, vagy olyan vízágyút használnia, amelynek a hatósugara szintén a határon túlra esik.

A felvételek alapján úgy láttam, hogy a vízágyú vize és a könnygázgránát a szerb oldalt érintette. Jól látható volt a magyar határt jelző tábla - középen Magyarország felirattal, körbe a csillagokkal - az incidensek pedig a határ szerb oldalán zajlottak le abban az értelemben, hogy a könnygáz-gránátok ott működtek, és a vízágyúk is azt a tömeget locsolták, amely a szerb-magyar határon állt - vélte a nemzetközi jogász.

A szerb külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben tiltakozott a magyar külügyminisztériumnál a határincidens miatt - emelte ki.

Mivel nem a szerb hadsereg támadt, hanem a menekülők próbáltak belépni Magyarország területére - egyébként ellenséges szándék nélkül -, ezért a magyar rendőröknek és bármilyen határvadász alakulatnak az a lehetősége, hogy magyar területen védekezzen. Katonai kifejezéssel a magyar terület mélységi védelme biztosított, vagyis nem kell attól tartani, hogy a menekülők elözönlik - mondjuk - Szeged környékét - mondta a nemzetközi jogász.