A több mint négy éve tartó és az ENSZ adatai szerint eddig több mint 220 ezer ember halálát okozó szíriai polgárháborút, amely az Aszad-rezsim elleni 2011. márciusi felkelésből bontakozott ki, a szíriai elnök igyekezett úgy beállítani, mint Szíriának a Nyugat által szított terrorizmus ellen vívott háborúját, s mint mondta, számos más probléma, köztük a menekültválság is a terrorizmus megerősödésében gyökerezik.

Aszad azt állította, hogy a szíriai hatóságok készek párbeszédet folytatni más politikai erőkkel, amennyiben az elősegíti a terrorista fenyegetés csökkentését és az ország stabilizálását - ahogy azt megtették "egyes fegyveres csoportokkal is bizonyos problémás körzetekben". "Más helyeken a harcosok beolvadtak a szíriai hadsereg soraiba" - mondta.

Ugyanakkor kifejtette, hogy az Iszlám Állam és az an-Núszra Front "a Nyugat által mérgező ideológiák terjesztésére létrehozott politikai szervezetek harmadik hullámát képezik", az első két hullámot jelentő Muzulmán Testvériség és az al-Kaida után.

A Nyugatnak a szélsőségesek megerősödésében játszott szerepe kapcsán a szíriai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, ha akarnák, meg tudnák semmisíteni az Iszlám Állam szervezetét. A jelenlegi helyzetben azonban kizárt - mondta -, hogy azok, akik támogatják a terrorizmust - "és éppen ezzel foglalatoskodnak most olyan országok, mint Törökország, Jordánia és Szaúd-Arábia" -, egyúttal háborút is vívjanak ellene.

Bassár el-Aszad az interjúban elképesztőnek nevezte, hogy bár lényegében ugyanazon ellenséggel állnak háborúban, s ugyanazokon a helyszíneken egyazon célpontokra mérnek csapásokat, Szíria és az Egyesült Államok kormányai és fegyveres erői között semmiféle koordináció és kapcsolat nincsen.

"Természetes - fűzte hozzá -, hogy a baráti országokkal működünk együtt, mindenekelőtt Oroszországgal és Iránnal, valamint Irakkal, amely ugyanúgy, mint mi, a terrorizmussal vív harcot. Ami a többi országot illeti, nyitottak vagyunk az együttműködésre bármelyikükkel, amennyiben komoly az elhatározásuk, hogy harcoljanak a terrorizmussal szemben" - jelentette ki.

Ami az ország politikai helyzetét illeti, az ellenzéki fegyveres csoportok által szorongatott, s a hozzá hű erőkkel az ország nyugati, tengerparti sávjára visszaszorult szíriai államfő a belső párbeszéd folytatására szólított fel, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az ország jövőjéről. Egyúttal méltatta azt a közvetítő szerepet, amelyet Moszkva tölt be a szemben álló szíriai felek között. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy reális eredményeket politikai téren csak a terroristák felett aratott győzelem után lehet elérni.

Aszad leszögezte, hogy csak akkor távozik a hatalomból, ha a szíriai nép úgy akarja, és semmiképpen sem mond le a Nyugat nyomására. "Ami az elnököt illeti, ő a nép hozzájárulásával, választások útján kerül hatalomra, és ha távozik, akkor teszi, ha azt a nép követeli, nem pedig az Egyesült Államok, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a genfi konferencia ítélete alapján" - mondta a szíriai elnök az orosz sajtó képviselői előtt.