A Vidékfejlesztési Minisztérium a nagyobb halállomány eléréséért megváltoztatta a halgazdálkodási törvényt, amely a fogható őshonos halfajok tilalmi idejét, méretkorlátozását és kifogható darabszámát is szabályozza. A módosítás végrehajtási rendelete azonban csúszik, mivel a szigorítások nagy vihart kavartak a horgászok között. A legnagyobb vitát a kifogható halfajok felső méretére vonatkozó korlátozásának terve váltotta ki - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

A felső mérethatár alja azok a halak lennének, amelyek már kifejlett egyedek, és nagy mennyiségű ikrát termelnek, jó szaporodású potenciállal rendelkeznek. Lenne egy olyan törzsállomány a vizekben, amiket már a ragadozók (kormorán vagy vidra) sem, vagy csak nehezen tudnának kivenni és a horgászok sem vennék ki, hanem törzsállományként bent maradnának és ez biztosítaná az utánpótlást - magyarázta Bardócz Tamás.

Csorbai Balázs halgazdálkodási mérnök szerint a vita azért alakult ki, mert ma Magyarországon a horgászat mibenlétéről nem sikerült egy egységes álláspontot kialakítani. A horgászat ma egy rekreációs lehetőség, másrészről élelmiszerszerzési megoldás is. Ezek súlya az adott csoportok között eltérő, az egész vita innen generálódik.

A vidékfejlesztési tárca végül nem vezeti be a felső méretkorlátozást. Új szigorítások azonban így is bőségesen lesznek: a kecsegét például "nem fogható" halnak nyilvánítják, és időszakosan nem lehet majd horgászni domolykóra, gardára, compóra és sügérre sem jövőre.