Infostart.hu
eur:
386.66
usd:
328.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Czerván: A szilárd biomassza játssza majd a legnagyobb szerepet a megújuló energiaforrások közül

A szilárd biomassza lesz előreláthatólag a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás Magyarországon - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára egy pénteki gödöllői tanácskozáson.

Az államtitkár a minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének (MGI) szervezésében Vidékfejlesztés és bioenergetika címmel tartott konferencián beszélt, amelyhez kapcsolódva avatták fel az MGI új pelletüzemét, valamint pelletkazánját.

Magyarország biomasszakészlete 350-360 millió tonnára tehető, amiből 105-110 millió tonna elsődleges - növényi - biomassza évente újratermelődik, az energiaszektor azonban ennek mindössze három százalékát használja fel - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A megújuló energiák, és azon belül is a biomassza melletti kormányzati elköteleződést mutatja, hogy három jelentős stratégia is tartalmazza az ezzel kapcsolatos terveket: a Megújuló Energia - Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020, a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, valamint a Nemzeti Vidékstratégia.

A 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia a megújuló energiákon belül is kiemelt szerepet szán a biomasszának, a fenntartható energiaellátás érdekében a megújuló energia aránya a primerenergia-felhasználásban a mai 7 százalékról 2030-ig 20 százalék közelébe emelkedik. A megújuló energiaforrásokon belül prioritást kapnak a biogáz- és biomassza-erőművek, valamint a geotermikus energiahasznosítás formái.

Czerván György kiemelte: "a vidéki energiaellátás esetében a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-, illetve biogázerőművek megvalósítását tartjuk reálisan megvalósíthatónak és támogatandónak". Hozzátette: a programok megvalósításában az MGI-nek kiemelt szerepe van.

Az MGI új pelletüzeme, illetve -kazánja 100 százalékban támogatott, uniós forrásból megvalósuló beruházás keretében mintegy 160 millió forintból jött létre, a fejlesztés révén egy 400, illetve egy 500 kW-os kazán állt munkába, valamint egy óránként 500 kilogramm pelletet előállító gépsor. A beruházással az intézet fűtésnek harmadát fedezik, mintegy 100 ezer köbméter földgáz kiváltásával.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×