Az MTI által megkérdezett frakciótagok többsége azt mondta: a rendelkezésre álló információk alapján nem tudja megmondani, mennyit kell majd befizetnie, és pontosan hogyan kell kiszámolni az adó mértékét.

Mesterházy Attila frakcióvezető-pártelnök megerősítette, hogy volt államtitkárként várhatóan rá is vonatkozik majd a fizetési kötelezettség. Úgy vélekedett: a különadó kiszámításával kapcsolatban még vannak tisztázandó kérdések.

Szanyi Tibor azt tervezi, hogy megkérdezi az adóhivataltól, mekkora összeget kell majd elutalnia.

Szavai szerint a törvényjavaslat nem más, mint a két Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kabinet vezető tisztviselőinek végigpofozása. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy most néhány millió forintos összegeket minősítenek erkölcstelennek, miközben az első Orbán-kormány idején százmillió forintos végkielégítések is voltak.

Veres János korábbi pénzügyminiszter azt mondta, amint megkapta a végkielégítését, rögtön továbbadta alapítványoknak, civil szervezeteknek, így pontosan nem is tudja, mekkora összeg után kellene fizetnie a 98 százalékos különadót. Hiller István volt oktatási tárcavezető ugyancsak jótékony célra fordította a végkielégítését.

Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, Ficsor Ádám korábbi miniszter, Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal volt vezetője és Burány Sándor korábbi államtitkár is úgy fogalmazott: az eddigi ismereteik alapján egyelőre nem tudták kiszámolni a várhatóan rájuk vonatkozó különadó összegét.

Ujhelyi István parlamenti alelnök furcsának nevezte, hogy a mai világban születhetnek ilyen döntések, mint az öt évre visszamenőlegesen kivetett különadó, de törvénytisztelő állampolgárként be fogja azt fizetni. Ennek összegét még ő sem számolta ki.

Vadai Ágnes volt államtitkár azért nem tudta megmondani, hogy nála mi a helyzet, mert munkaügyi perben áll a honvédelmi tárcával.

Szűcs Erika, korábbi szociális miniszter jelezte, rá nem vonatkozik a különadó. Távozásakor ugyanis nem kapott végkielégítést, mivel kevesebb, mint egy évig volt tárcavezető. Hasonlóan nyilatkozott Molnár Gyula, aki nyolc évig volt a XI. kerület polgármestere. Mint mondta, a jelenlegi szabályok alapján háromhavi végkielégítést kapott, ami nem éri kétmilliós összeghatárt.

Bajnai Gordon volt kormányfő a távozásakor háromhavi fizetést és szabadságmegváltást is kapott, összesen bruttó 8,2 millió forintot. A korábbi miniszterelnök miután befizette a járulékokat és adókat, a nettó összeget jótékony célra fordította: egy gyermekeket támogató alapítványnak és több oktatási intézménynek utalta át pénzt.

A kormányszóvivői iroda 2009 áprilisában Gyurcsány Ferenc lemondása után azt közölte, hogy a politikusnak hathavi illetménnyel megegyező juttatás, kilenc millió forint járt. Sajtóhírek szerint emellett 7,67 millió forint szabadságmegváltást is kapott. A kormányszóvivői iroda akkori tájékoztatása szerint Gyurcsány Ferenc is jótékony célra fordította a végkielégítést és a szabadságmegváltás miatt kapott összeget is.

Több olyan volt miniszternek is kell majd várhatóan különadót fizetnie, akik ma már nem politikusok. A tervezett szabályok vonatkoznak az első Gyurcsány-kormány több tagjára: Somogyi Ferenc volt külügyminiszterre, Kóka János korábbi SZDSZ-es gazdasági tárcavezetőre, Rácz Jenő volt egészségügyi miniszterre - aki most a Kórházszövetség elnöke -, Magyar Bálint korábbi szabad demokrata oktatási tárcavezetőre, Petrétei József volt igazságügyi miniszterre, Kovács Kálmán korábbi informatikai tárcavezetőre, Baráth Etele volt tárca nélküli miniszterre, valamint Bozóki András akkori kulturális tárcavezetőre.

A tervezett különadó a második Gyurcsány-kormányból érintheti Gráf József korábbi agrárminisztert, Horváth Ágnes volt szabad demokrata egészségügyi tárcavezetőt, Persányi Miklós akkori környezetvédelmi minisztert, Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert és Draskovics Tibort, aki 2005-től 2009-ig három különböző miniszteri posztot is betöltött.

Göncz Kinga EP-képviselő is kapott miniszterként bruttó 7,7 millió forint végkielégítést a Gyurcsány-kormány távozásakor.

A jelenlegi szabályok szerint legfeljebb hathavi illetményüknek megfelelő juttatást kaphatnak a távozó állami vezetők. A tisztségüket három évnél rövidebb ideig betöltők háromhavi összegre jogosultak, míg a hivatalukban kevesebb, mint egy évig dolgozóknak nem jár juttatás.

A vezető köztisztviselőknél, az államtitkároknál és a minisztereknél csak akkor váltható meg pénzben a ki nem vett szabadság, ha a jogviszonyuk megszűnik. A szabadságmegváltás összegét a ki nem adott szabadnapok száma és az adott állami vezetőnek a jogviszony megszűnésekor irányadó - a törvényben meghatározott mértékű - illetménye, vagyis átlagkeresete határozza meg. A kormány tagjainak és az államtitkároknak 40 nap szabadság jár egy évben.