Alapvető fontosságú már a keresés elején a megfelelő tárgyalási és alkupozíció megtalálása, miután a keresés alapvető szempontjai már tisztázódtak. A túlkínálat miatt az albérletet keresők jelentős helyzeti előnyben vannak, hiszen igen sok kiadó lakás vár bérlőre. Érdemes tudni: jelenleg nem a tulajdonos tesz szívességet azzal, hogy kiadja a lakását.

2. A megfelelő ár megtalálása

A kiadó lakások piacán a legváltozatosabb árakkal lehet találkozni, elhelyezkedéstől és a lakás tulajdonságaitól függően. Budapesten jelenleg 50 ezer, vidéken 30 ezer a bérleti díjak alsó határa, ez alatt már jellemzően komoly kompromisszumokat kell kötni az ingatlan elhelyezkedésével és állapotával kapcsolatban. A piacon mostanság az 50-90 ezer forint közötti árkategória iránt van a leginkább kereslet, ennél drágább lakásoknál meg kell vizsgálni, nyújt-e annyi extrát, hogy megérje vállalni ekkora bérleti díjat. Más a helyzet természetesen, ha nagyobb család költözik, ilyenkor a szükséges nagy alapterület miatt az akár hat számjegyű bérleti díj is elfogadható.

3. Hol van az ingatlan?

Könnyű elcsábulni egy alacsony áron hirdetett ajánlatnak, ám a végleges döntés előtt érdemes körülnézni a környéken: előfordul, hogy az olcsó ingatlanok nem éppen a város (különösen Budapest) legjobb részein találhatóak meg - a néhány ezer forintos megtakarítás nem biztos, hogy megéri a lerobbantabb, esetleg kevésbé biztonságos környezetet.

Szintén fontos megvizsgálni azt is, hogy milyenek a tömegközlekedési lehetőségek, mennyi idő alatt lehet beérni a munkahelyre, iskolába, milyen jellegű szolgáltatások érhetőek el a környéken - esetleg milyenek nem, amire viszont szükség lenne. Fontos tudni, hogy bár a bérbeadásra kínált lakásoknál is jelentősen meghatározza a környék az árat, ezen a piacon nagyobb eltérések is előfordulhatnak, mintha az eladó lakások árainak esetében - könnyebben lehet olcsó ajánlatot találni akár a Belváros kellős közepén is.

4. Mennyi a kaució?

A piacon elfogadott szokások szerint mindjárt a beköltözés előtt 1-3 havi kauciót kérnek el a bérbeadók. A válság miatt a jellemző értek most inkább az egy-két hónap, sőt bizonyos esetekben személyes szimpátia alapján, megfelelő (különösen a fizetőképességre utaló) fellépéssel időnként el is tekintenek a kauciótól - de legalábbis mértéke sok esetben alkudható. Fontos megbeszélni, hogy a kaució mikor nem jár vissza, egyes tulajdonosok hajlamosak szinte mindenért levonni belőle, mások nagyvonalúbbak. Sarkalatos kérdés az is, hogy a kaució a végén lelakható, vagy visszatérítendő - érdemes inkább a második megoldást választani, mivel egy gyors költözés esetén ez viták forrása lehet.

5. Bútorokkal vagy anélkül?

Ma már egyre kevésbé jellemző, de bizonyos bérbeadók szeretik magasabban meghatározni a bérleti díjat amiatt, mert a lakás bútorozott. A piac azonban a tapasztalatok szerint ezt csak és kizárólag akkor fizeti meg, ha a bútorok tényleg minőségiek - így ilyen típusú felárat csak indokolt esetben szabad elfogadni. Sajnálatos tapasztalat egyébként, hogy jó néhány olyan ingatlant kínálnak bérbeadásra, ahol rossz állapotú bútorok várják a leendő bérlőket - ilyen esetben a bérleményt üresként érdemes kezelni, és arról tárgyalni. Amennyiben a bérlőnek saját bútora van, meg lehet állapodni az esetleg bútorozott lakás kiürítéséről, de mivel ez az esetek többségében nagyobb költségekkel jár (raktározás, szállítás) érdemes inkább eleve üres ingatlanokat nézegetni.

6. Ki fizeti a közműveket?

Klasszikusnak számítottak a 90-es években, illetve a 2000-es évek első felében a többszázezres rezsihátralékot felhalmozó, majd szó nélkül távozó bérlőkről szóló történetek. Az elszámolási viták elkerülése érdekében, főleg hosszabb távú bérlet esetén érdemes a közműveket, internetszolgáltatást átíratni. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy a tulajdonos nem akarja, a beköltözéskor pontosan (lehetőleg tanúkkal) rögzíteni kell az óraállásokat, a beérkező számlákról pedig legalább másolatot kérni. Olyan lakást, ahol a rezsit "bemondásra" kell kifizetni, nem szabad kibérelni.

7. A közös költség

Ritkán esik szó róla a szerződéskötés környékén, pedig nagyon fontos tisztázni, hogy ki és milyen arányban fizeti - különösen azért, mert újabb építésű, sokféle szolgáltatást nyújtó házakban könnyen annyi lehet a közös költség, mint maga a bérleti díj. Divat lett mostanában az egészet a bérlőre ráterhelni, azonban ezt lehetőség szerint nem szabad elfogadni, meg kell ismerkedni a közös költség szerkezetével, és csak azon részét fizetni, mely a lakóház közvetlen üzemeltetési költségeivel kapcsolatos. A felújítási alap, a különféle fejlesztésekre beszedett pénzek nem a bérlőnek, hanem a tulajdonosnak az érdekeit szolgálják, ezért erről külön megállapodást érdemes kötni - főleg az olyan házakban, ahol súlyos pénzeket kell egy jövendő felújításra befizetni.

8. Átépítések, felújítások

Előfordul, hogy igen olcsón lehet olyan lakásokat bérelni, melyeket szinte teljesen fel kell újítani. Ilyen esetben - főleg hosszú távú bérlet esetén - megállapodást lehet kötni a tulajdonossal arról, hogy a felújítás értékének egy részét beszámítsa a bérleti díjba. Ilyen esetben a későbbi viták elkerülése érdekében kiemelten fontos mindent számlával igazolni, és a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni az ingatlan bérbeadójával - nehogy az elszámoláskor derüljön ki, hogy ő tudott volna egy sokkal olcsóbb festőt...

9. Fontos az írásbeliség

Érthető anyagi okok miatt a hazai kiadó lakások jó részét számla nélkül adják ki, sőt egyes esetekben még a bérleti szerződés megkötésére sem kerül sor - bár az utóbbi időben a számlaadási kultúra növekvő tendenciát mutat, főleg céges tulajdonú ingatlanok esetében. A papírok hiánya mind a két félnek hátrány: vita esetén nem bizonyítható az eredeti megállapodás. Érdemes figyelni arra, hogy a különféle letölthető, papírboltokban kapható bérleti szerződések leginkább csak általánosságokat tartalmaznak, a fent említett finomságokra nemigen térnek ki. Ha nincs számla, az igazából a bérlő számára előnyös, egy vitás helyzetben az adóhatóságra történő utalás jellemzően megoldja a felmerült problémát, de célszerű jogkövető magatartást tanúsítani. Kauciót elismervény nélkül (amin szerepel, hogy mire, mikor mennyit adott a bérlő és kinek), nem szabad adni.

10. Váratlan vendég

Fontos lehet megállapodni abban is, hogy a bérbeadó milyen rendszerességgel látogatja ingatlanát. A jogszabályi környezetet ebben az esetben is sokszor inkább egyéni megállapodással helyettesítik: a legjellemzőbb az, hogy a bérlő és bérbeadó a fizetési alkalmakkor találkozik (adózási okok miatt nem mindenki preferálja a banki átutalást), amikor mód van egy rövid szétnézésre is a lakásban. Ettől gyakoribb látogatás nem indokolt (kivéve szerelési munkák esetén), így ha a frissen bérelt lakás tulajdonosa két-háromnaponta csak úgy benéz - különösen a bérlő távollétében - érdemes odébbállni.