A testület szerdán ismertette múlt évi munkáját, és ebben kitértek a 2009. július 4-i Erzsébet téri rendezvény megítélésére is. Kádár András, a testület tagja elmondta, hogy a panasztestület 3:2 arányban fogadta el állásfoglalását az ügyben.

Emlékeztetett rá: a Magyar Gárda Egyesület és az azzal elválaszthatatlanul összefonódott Magyar Gárda Mozgalmat a Fővárosi Ítélőtábla tavaly július 2-án feloszlatta, két nappal később azonban az Erzsébet téren egy be nem jelentett demonstráción többen a gárdára jellemző egyenruhában jelentek meg. A rendőrség feloszlatta a rendezvényt.

Mint mondta, ezzel az oszlatással kapcsolatban 160 panasz érkezett a testülethez, a 2009-es panaszok negyede kötődik ehhez az eseménysorhoz.

A testület többségi álláspontja szerint jogszerű volt a rendezvény feloszlatása, mivel sértette mások jogait és szabadságát, és igaz ugyan, hogy akkor még foglalták írásba a feloszlatásról szóló ítéletet, a többségi álláspont szerint a rendőri intézkedés nem minősült az ítélet végrehajtásának.

A rendőrségnek bármely demonstrációval kapcsolatban el kell döntenie, feloszlatja-e, és a feloszlatás egyik oka lehet, ha a rendezvény sérti mások jogait, szabadságát - tette hozzá.

Mint mondta, amikor a rendőrség állást foglalt arról, a rendezvény sérti-e mások jogait, méltóságát, akkor támaszkodhatott arra a közismert tényre, hogy feloszlatták az egyesületet és a mozgalmat, de ez nem jelenti, hogy a rendőrség a bíróság ítéletét hajtotta végre.

A testület többsége szerint amennyiben a rendőrség nem oszlatta volna fel a rendezvényt, a demonstráció "fokozott fenyegetésként" jelent volna meg az érintett kisebbséggel szemben, azt közvetítette volna számukra, hogy egy feloszlatott szervezet a bírói döntéstől függetlenül zavartalanul folytathatja tevékenységét.

A testület szerint azonban az jogszerűtlen volt, hogy a rendőrség a helyszínen nem adott megfelelő tájékoztatást a feloszlatás jogalapjáról, ugyanis ha a demonstrálók nem tudják, miért küldték el őket, nem is tudják a döntést vitatni.

Jogszerű volt, hogy a rendőrség előállította azokat, akik nem engedelmeskedtek a felszólításnak a tér elhagyására, és ez az intézkedés nem volt aránytalan sem, mint ahogyan általában jogszerű volt a panaszosokkal szemben alkalmazott testi kényszer, hiszen ez a legenyhébb kényszerítő eszköz.

Jogszerűtlen volt viszont a testi kényszernél súlyosabb kényszerítő eszközök (bilincs, rendőrbot, könnygáz) alkalmazása, a passzívan ellenállókkal szemben ugyanis a testület szerint sem könnygáz, sem rendőrbot nem használható, ráadásul a bilincselést "automatikusan" alkalmazta a rendőrség, ami szintén jogszerűtlen.

Elmaradt a könnygáz- és rendőrbothasználat megfelelő dokumentálása, parancsnoki kivizsgálása, ez szintén jogszerűtlen, mint ahogyan az is, hogy az előállítottakat indokolatlanul hosszú ideig tartották fogva. A panasztestület szerint a rendőrség nem magyarázhatja munkaszervezési problémával az alapjogok aránytalan korlátozását.

A testület szerint több esetben jogsértőek voltak az előállítás körülményei is. A testület többségi állásfoglalásához Juhász Imre elnökhelyettes és Fráterné Ferenczy Nóra fűzött különvéleményt, szerintük ott is történt alapjogsérelem, ahol a többiek szerint nem.

Az országos rendőrfőkapitány azonban a testület állásfoglalásaival - az egyedi ügyekben hozott határozatai szerint - több ponton nem értett egyet. A panasztestület felhívta az állampolgárok figyelmét, hogy a főkapitány határozatával szemben bírósághoz lehet fordulni.

Féja András, a testület tagja ismertette a testület állásfoglalását, amely a feloszlatott Magyar Gárda tavaly augusztus 22-i szentendrei rendezvényén történteket vizsgálta. Eben az ügyben egyébként a rendőrség 176 emberrel szemben szabálysértési feljelentést tett, a panasztestülethez ebben az ügyben 171 panasz érkezett.

Felhívta a figyelmet arra, a testület szerint a rendőrség megtehette, hogy magánterületen - azaz közterületnek nem minősülő egyéb helyen - intézkedjen, hiszen szabálysértés megalapozott gyanúja állt fenn.