Már idén ősztől csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a fideszes képviselők által benyújtott, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály egyes esetekben szigorúbb követelményeket rendel a jelölt- és a listaállításhoz, és felváltja az 1990-ben elfogadott, azóta többször módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt.

A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály rögzíti, hogy már a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2010-es általános választásán alkalmazni kell.

A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott "kislistás" rendszer helyett. Ezeken a településeken száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig pedig nyolc lenne a helyi képviselők száma. A hatályos törvény szerint száz lakosig három, hatszáz lakosig öt, ezerháromszáz lakosig hét, háromezer lakosig kilenc, ötezer lakosig tizenegy, tízezer lakosig tizenhárom képviselőt választhatnak a polgárok.

A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben megmarad a vegyes választási rendszer: mandátumhoz egyéni választókerületben és kompenzációs listán lehetne jutni.

25 ezer lakosig összesen 11, 50 ezerig 14, 75 ezerig 17, százezerig 20 mandátumot osztanának ki. Minden további tízezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

Jelenleg 25 ezer lakosig 17, 50 ezer lakosig 23, 60 ezer lakosig 25, 70 ezer lakosig 27 képviselőt lehet választani.

Budapest - 50 ezer lakos után egy képviselő

A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határoznák meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő lenne választható; a közgyűlés tagjait fővárosi listán lehetne megválasztani. A közgyűlés létszáma így 66 főről 35 főre csökkenne.

A megyei önkormányzati képviselőket, vagyis a közgyűlések tagjait a választópolgárok megyei listán választják, a megye egy választókerületet alkot. 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, míg 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.

A hatályos szabályok szerint a megyei közgyűlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a tízezernél több lakosú települések számára.

A most elfogadott törvény rendelkezik arról is, ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi listáról és fővárosi területi listáról egyaránt mandátumot szerez, úgy 30 napon belül nyilatkoznia kell, melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell. A főpolgármester-jelölt csak fővárosi listás jelöltséget fogadhat el.

Változnak az ajánlás szabályai

Változtak az ajánlás szabályai is, főpolgármester-jelölt például az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott. Jelenleg a választópolgárok fél százalékának kell ajánlania a főpolgármester-jelöltet.

Módosul a kompenzációs listaállítás szabálya: 10 ezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított, jelenleg a választókerületek egynegyedében kell jelöltet állítani ehhez.

A fővárosban az a szervezet állíthat listát, amely a kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. Most legalább hat kerületben kell kompenzációs listát állítani, hogy a szervezetnek lehessen budapesti listája.

A törvény szerint a polgármestert és a főpolgármestert a települések választói közvetlenül választják.

A törvény végleges szövegéből kikerült az a rendelkezés, hogy töredékszavazatnak számított volna a mandátumot szerzett jelöltre leadott érvényes szavazatoknak egy része is. Így töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot.

A záró rendelkezések között rögzítik azt is, a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki a lakosságszámadatot nyilvántartó központi szervet.Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát; ebbe a körbe tartoznak majd a központi államigazgatás, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjai.

Az Országgyűlés kedden fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely kihirdetését követő nyolcadik napon, várhatóan június második felében lép hatályba.

A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen és 93 nem szavazattal, míg egyszerű többséget igénylő részeit 257 igen, valamint 94 ellenszavazattal fogadta el. A parlament kedden döntött arról, hogy kéri a törvény sürgőséggel történő kihirdetését.

A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

Ezeket a kormánytisztviselőket kéthónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsájthatja el a munkáltató. Egy korábban elfogadott módosító indítvány e körre is megtartja a munka törvénykönyvének azt a szabályát, hogy felmentési védelem illeti meg a munkavállalót, ha többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt.

A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik.

A központi államigazgatás - mint munkáltató - vonzerejét növelendő, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, melyért legfeljebb 25 munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (például felmentési tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az említett szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is.

A törvény rendelkezik kormánytisztviselők illetményéről, a pótlékokról és a jutalmakról, a végkielégítés összegéről is. Kimondja azt is, hogy a miniszteri kabinethez tartozó politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül - vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, miniszter vagy államtitkár, állapítja meg.Megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), valamint az Ellenőrző Bizottság, kormányhatározattal verseny nélkül is használatba adható az állami vagyon, kormánybiztos irányítja az APEH és a VPOP összevonását - egyebek mellett ezeket tartalmazza az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás új szabályait tartalmazó törvény, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.

A törvénymódosítást szinte teljes egészében az eredeti javaslatnak megfelelően fogadták el 257 igen, 108 nem szavazat mellett.

Egy fontos változtatás történt "menet közben": a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és az állami tulajdonú társaságok munkavállalóira és vezető tisztségviselőire 2010. szeptember 30-ig kell alkalmazni a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009-ben hozott törvényt, ami szerint az ő havi díjazásuk "legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnökének tárgyévi összes keresetének egy tizenketted részének egy negyede", azaz az MNB elnöke átlagos havi keresetének negyed része lehet.

A zárószavazás előtt a kormánypárti frakciók még elfogadtak egy módosító csomagot, ebben döntöttek arról, hogy kikerül a törvényből az a passzus, amely szerint az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tevékenységét az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

Az állami vagyon kezelésével kapcsolatban több törvényt is módosít az új jogszabály, amely három lehetőséget említ az állami vagyon kezelésére: a közvetlen felhasználás az értéknövelő hasznosítást, a közvetett hasznosítás az eladást jelenti, míg a harmadik lehetőség az állami vagyon gyarapítása, vagyis a vásárlás. A vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja.

Az állami vagyon felett a tulajdonosi jogokat a vagyon felügyeletéért felelős miniszter - jelenleg Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter - gyakorolja, aki a MNV Zrt.-n, továbbá az MFB Zrt.-n keresztül látja el ezt a feladatát. Jogosult arra is, hogy az állami vagyonból, miniszteri rendelettel - központi költségvetési szervnek, illetve kizárólag állami tulajdonban lévő cégnek - kezelésre átadjon egyes elemeket.

Az MNV-nek nem lesz közgyűlése, annak jogait a felügyelő miniszter gyakorolja. Lesz viszont 7 tagú igazgatósága, amelynek a tagjait a miniszter nevezi ki 5 évre, de bármelyiküket, bármikor visszahívhatja. Csak az igazgatóság jogosult eladni az 500 millió forintnál többet érő állami vagyont, illetve az ennél értékesebb vagyon 10 évnél hosszabb hasznosítása is a jogkörébe tartozik. Ha viszont vásárlásról van szó, akkor 100 millió forint felett már csak az igazgatóság dönthet a vételről.

Egyetemlegesen felelnek az okozott kárért

Az igazgatóság tagjai a működésük során okozott kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, azaz, bármelyikükön behajtható a teljes kár összege. Ugyanakkor a felügyelő miniszter bármikor utasíthatja őket, az utasítást kötelesek végrehajtani, viszont az ebből származó kárért már nem felelnek.

Ugyancsak öt évre, a felügyelő miniszter nevezi ki az 5 tagú felügyelő bizottságot. A rájuk vonatkozó felelősségi szabályok azonosak az igazgatóság tagjainál megismerttel. A miniszter nevezi ki a vezérigazgatót és a helyettesét is.

A módosított vagyontörvény kimondja, hogy közérdekből a vagyon használatba adásánál mellőzhető a versenyeztetés, de a kormánynak ezt nyilvános határozatban kell közzé tennie. A vagyon ingyenesen is átruházható kiemelkedően közhasznú szervezet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia javára.

Az MFB-törvényt is módosítja az elfogadott jogszabály. Kimondja: a 100 százalékban állami tulajdonban lévő bank elsősorban közép- és hosszú távú fejlesztési célú hitelt, kölcsönt nyújthat. E körbe tartozónak veszi a szöveg a forgóeszközök tartós finanszírozását, valamint a beruházást terhelő áfa finanszírozását.

A cégjegyzék szerint jelenleg 87 milliárd 570 millió forintos jegyzett tőkéjű MFB jegyzett tőkéjének ez év végéig el kell érnie a 100 milliárd forintot.

Az MFB-törvény érdekes kiegészítése, hogy a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében cégeknek és önkormányzatoknak éven túli lejáratú forgóeszköz hitelt nyújthat, illetve ilyenekre készfizető kezességet vállalhat; a "piaci elégtelenséget" nem definiálja a jogszabály.

Összevonják az APEH-et és a VPOP-t

A VPOP-t kormánybiztos irányítja, feladata a APEH és a VPOP egyesítésének az előkészítése.

A jogszabály módosítja még - egyebek mellett - az Eximbank és a Mehib működését szabályozó közös törvényt, és a Ptk.-t is. Ez utóbbi kimondja, hogy az állam a vagyoni jogviszonyokban jogi személynek minősül, és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. A felsőoktatási törvény módosítása szerint az állami egyetem gazdasági tanácsa előbb a szenátusnak, majd eredménytelenség esetén a vagyont felügyelő miniszternek jelzi, ha az intézmény vagyongazdálkodása veszélyezteti annak működését.

A törvény melléklete felsorolja azt a 40 céget, amely felett - az MNV helyett - az MFB gyakorol tulajdonosi jogokat. Az Eximbank és a Mehib mellett ide tartozik az Állami Autópálya Kezelő Zrt., és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is. Az agrárcégek közül a mezőhegyesi és a bábolnai tartozik ebbe a körbe. A sort a több mint húsz erdőgazdálkodási Zrt. zárja.

A másik melléklet azokat a társaságokat tartalmazza, amelyekben tulajdonos lehet az MFB. E tíz cég között van például a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., a Magyar Követeléskezelő Zrt., valamint az a vegyesvállalat is, amelyet a Magyarország területén történő tranzitszállítást szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos magyar-orosz együttműködési megállapodás alapján hoznak létre. Azt, hogy ez pontosan mivel kapcsolatos, a törvénymódosítás nem rögzíti, de minden bizonnyal a Déli Áramlatról van szó.

Az új törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

4

Az Országgyűlés kedden elfogadta az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célzó, a közoktatási törvényt módosító javaslatot.

A parlament 295 igen szavazattal 43 ellenében és 14 tartózkodás mellett döntött a módosításáról. Az indítványt a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és Szászfalvi László nyújtotta be. Az előterjesztők azzal indokolták a változtatásokat, hogy jelenleg a közoktatási törvény diszkriminálja az egyházi intézményeket, és ezt a helyzetet meg kell szüntetni.

Álláspontjuk szerint a most hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért törölték a közoktatási törvény azon passzusát, amely "értelmetlenné" teszi az önkormányzat által nyújtott támogatást.

A javaslat indoklásában az szerepel, hogy a január 1-jétől élő szabályozás alkalmatlan a 2008-as egyházi közoktatás finanszírozását vizsgáló ÁSZ-jelentésben foglaltak végrehajtására és értelmetlenné teszi az arra hajlandóságot mutató önkormányzatok számára az egyházi fenntartású intézmények támogatását, hiszen ezek a támogatási összegek az egyházi kiegészítő támogatásból levonhatók.

Tekintettel arra, hogy a törvény hatálybalépését követően közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személyt megillető kiegészítő támogatást a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően a központi költségvetés terhére kell kifizetni, méltányos, hogy ez a jog érvényesüljön a korábban átadott intézmények esetében is.

A módosítás kitér arra is, hogy a 2010. január 1-jétől, az önkormányzatok által e célra fizetett, illetve ezt követően az önkormányzatoktól beszedett kiegészítő hozzájárulási összeg kérelemre visszafizethető legyen.

A törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

5

Elfogadta az Országgyűlés a "három csapást", visszaállította a "középmértékes büntetést", szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket, és ezentúl a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik majd.

A parlament kedden fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a Fidesz és a KDNP politikusainak javaslatára.

A kihirdetését követő 30. napon hatályba lépő jogszabály-módosítás visszaállítja a 2003. március 1-jét megelőző büntetéskiszabási szabályokat, azaz az úgynevezett "középmértékes büntetést". E szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.

Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény.

További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja ki a jogszabály.

A törvénymódosítás a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremtette azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemelte a kiszabható büntetési tételek mértékét.

A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két paragrafusának büntetési tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó pedagógust, nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel.

A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a holokauszttagadásról szóló passzuson is, és kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

Az Országgyűlés múlt héten csupán két módosító javaslatot fogadott el: az egyiket a fideszes Répássy Róbert jegyezte, és a nemzetiszocialista, valamint kommunista rendszerek közötti "és" szócskát "vagy"-ra változtatta. A másik az alkotmányügyi bizottság szövegpontosító jellegű módosítása volt.