A lehető legkorábbi időpontra, május 14-re hívta össze a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését. Itt választják meg a képviselők maguk közül a tisztségviselőket.
A parlament elnökét a hagyományok szerint a legnagyobb létszámú frakció adja. Sajtóhírek szerint a következő négy évben Schmitt Pál lehet az Országgyűlés elnöke, aki elfogadná a felkérést, ha érkezne ilyen.
Korábbi ciklusokban három, az elmúlt kettőben öt alelnöke volt az Országgyűlésnek, s azt még nem tudni, hogy a Fidesz ezen változtatna-e.
Legjobb esetben már az alakuló ülés napján, de legkésőbb május végéig megalakulhatnak az országgyűlés bizottságai is. A Házszabály nem írja elő, hogy hány bizottságnak kell működnie és milyen névvel, pusztán csak azt, hogy valamelyik testületnek foglalkoznia kell a nemzetbiztonsági, az alkotmányossági, a honvédelmi, a költségvetési, a mentelmi és összeférhetetlenségi, a külügyi és az európai ügyekkel. Az új országgyűlés így szabadon alakíthatja át a bizottsági struktúrát, arra azonban figyelnie kell, hogy minden parlamenti képviselő kapjon helyet legalább egy testületben.
A szakbizottságok összetétele követi a parlament összetételét - mondta az InfoRádiónak az Országgyűlés főtitkár-helyettese. Tehát a legtöbb bizottságban is vélhetően kétharmados Fidesz-KDNP többség lesz. Kivétel a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó testület, amelybe a kormánypárt és az ellenzéki pártok ugyanannyi képviselőt delegálnak.
Alig van megkötés arra is, hogy milyen pártból jövő politikusnak kell vezetnie az adott bizottságokat. Papp István szerint a nemzetbiztonsági törvény ugyan előírja, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke csak ellenzéki képviselő lehet, a költségvetési és a külügyi bizottságot már csak a hagyományok miatt vezeti mindig ellenzéki politikus. Vélhetően így lesz most is.
A Jobbik már meg is fogalmazta az igényeit. A radikális párt vinné a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottságot is, de szívesen vezetne gazdasági testületeket is.
Az MSZP tiltakozik az ellen, hogy a Jobbik vezesse a külügyi bizottságot. Kovács László volt külügyminiszter és uniós biztos szerint nem lenne jó üzenete, ha egy EU-csatlakozást ellenző politikus vezetné a szaktestületet. A jobboldali pártnak egyébként nem sikerült kitűznie a legalább 50 fős frakció elérését, így a Jobbik önmaga nem jelölheti majd köztársasági elnöknek Morvai Krisztinát.
Át kellett írni a Medián közvélemény-kutatási adatait, de van rá magyarázat