Sziebert György, a BKV jogi igazgatója kedden az MTI-nek azt mondta: a szerződések egy része elévült, másik részük pedig jogi úton nem érvényesíthető, mert a kifizetés ugyan túlzott volt, de az sem a munka törvénykönyvébe, sem a munkaszerződésbe nem ütközött.

Mint hozzátette, a 31 ügyben a munkaügyi bíróság egy év múlva mondhat ítéletet, az után kezdődhet meg a kamattal emelt összegek polgári peres úton történő visszaperlése.

A BKV kedden közölte: keresetlevelükben a Munkaügyi Bíróságtól kérik annak megállapítását, hogy a vonatkozó kifizetések, illetve azok egy meghatározott részének kiutalása "jó erkölcsbe ütköző" volt.

A társaság tájékoztatása szerint a munkaviszony minden esetben közös megegyezéssel szűnt meg, de a megállapodások a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a munkavállalók javára.

A cég kifejtette: volt több olyan eset is, hogy a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították, majd az illető - ismét néhány hónap eltelte után - közös megegyezéssel távozott a vállalattól. Így a korábbi szerződés szerinti, 30 napos felmondási időre járó juttatás összege - végkielégítés nélkül - az egy évi átlagkereset szintjére nőtt.

A BKV belső ellenőrzése a szeptember 30-i jelentés szerint 48 esetben állapította meg, hogy olyan többletkifizetés történt, amely a társaság számára előnytelen és nem volt benne a szerződésekben, ezért Kocsis István vezérigazgató feljelentést tett a rendőrségen.

A Népszava kedden közzétett értesülése szerint meghaladhatja a 100 millió forintot az az összeg, amelyet a BKV a munkaügyi bíróságon követel vissza 31, többségében vezető beosztásban foglalkoztatott, az elmúlt években közös megegyezéssel távozott egykori dolgozójától.