Kizárta soraiból az MDF Hock Zoltánt, Katona Kálmánt és Pettkó Andrást. Herényi Károly levele szerint, amelyet az elnökhelyettes írt a párt országos választmánya tagjaina. A levél ismertetése szerint a választmány május 9-ei, csaknem kilencven százalékos többséggel hozott, egyértelmű kötelezése ellenére sem jelent meg, vagy adott pozitív nyilatkozatot Hock Zoltán, Katona Kálmán és Pettkó András a május 11-ei frakcióalakításról.

Ezáltal az MDF az egykori fideszes képviselők csatlakozásával együtt sem tudta megalakítani parlamenti frakcióját. Az MDF alapszabálya egyértelműen fogalmaz: az illető politikusok magukat törölték az MDF tagjai sorából, "s ezzel elváltak útjaink" - írta a levélben Herényi Károly.

A dokumentum szerint az alapszabály 9. szakaszának 3. bekezdése úgy rendelkezik, hogy törléssel szűnik meg a tagsági viszony, ha a párt jelöltjeként megválasztott országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselő a képviselőcsoport megalakításában nem vesz részt.

Az elnökség már április 22-én jelezte az MDF országgyűlési képviselőinek, hogy azonnal lépjenek fel a frakcióalakítás érdekében."Ehhez képest, Katona Kálmán és Hock Zoltán megnyilatkozásai óriási károkat okoztak az MDF-nek, lassan már úgy tűnt, hogy szándékosan ők akarnak a kampány arcaivá válni, ellehetetlenítve közéleti szerepvállalásunkat" - fogalmazott Herényi Károly.

A frakció azért szűnt meg, mert a házszabály értelmében minimum 10 képviselő szükséges egy képviselőcsoporthoz, ám Csáky András márciusi kilépésével csupán kilenc MDF-es képviselő maradt. A politikus azért lépett ki a párból és hagyta el a frakciót, mert szerinte a Bokros Lajos vezette EP-lista elfogadásával az MDF feladta politikai hitvallását.

Csurkáék kilépésétől Boross Péter távozásáig

Az 1987-ben alakult Magyar Demokrata Fórum nem először kerül bajba a Parlamentben, ahol frakciója az évek során gyakran fogyatkozott. 1993-ban a Csurka István vezette párton belüli csoport kilépett a demokrata fórumból, és megalapította a MIÉP-et, sokakat pedig kizártak. Így az első szabad választások után 165 fős frakció a ciklus végére 135 fősre csökkent.

1994-ben 38 MDF-es jutott be a parlamentbe, de 1998-ra csak húszan maradtak. 1996-ban ugyanis belső ellentétek miatt 15 politikus kilépett a pártból, és megalakították a Magyar Demokrata Néppártot. 1998-tól 17 képviselője volt a pártnak. 1999-ben ugyan elhunyt Zilahi József, helyére azonban egy kisgazda képviselő ülhetett be.

A 2002-es választások után 24 fővel alakulhatott meg a demokrata fórum frakciója, de 2006 elejére mindössze kilencen maradtak, 2004-ben ugyanis botrányos kizárásokra és kilépésekre került sor. Először 2004 szeptemberében zártak ki öt politikust (Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót). Herényi Károly azzal indokolta "büntetésüket", hogy ők már nem az MDF, hanem a Fidesz érdekeit képviselik, politizálásuk a párt érdekeivel ellentétes.

A botrányos csoportos kizárás után tovább atomizálódott a képviselőcsoport: októberben további két képviselőt zártak ki (Lezsák Sándort és Balogh Lászlót), novemberben pedig a "Lakitelek Munkacsoport" hét tagja hagyta ott a pártot. Ekkor nyolc főre apadt a frakció, amely 2004 novemberében újjáalakult, 2006 januárjában pedig csatlakozott hozzá Gyimesi József. Akkor azért volt elegendő tíz fő alatti létszám, mert a mindegyik MDF-es képviselő egyéni választókerületben szerzett mandátumot.

A botrányok után csillapodtak a kedélyek a párton belül, de csak 2008-ig tartott ez a "békeidőszak". A 2006-os választások után 11 MDF-es képviselő ülhetett be a parlamentbe, de két évvel később, 2008 őszén két képviselő is távozott a frakcióból: először októberben a megfigyelési ügy miatt Almássy Kornélt zárták ki, majd Vas János lépett ki. Akkor Lengyel Zoltán mentette meg a frakciót, mert a függetlenektől átült az MDF-esek közé.

2009 januárjában a parlamenti közviszonyok romlásával, idős korával és egészségének megóvásával indokolta Boross Péter, hogy lemond parlamenti mandátumáról.