Nem változik jelentősen egy kormány politikai mozgástere attól, hogy kétharmados többsége van a parlamentben - mondta az Alkotmánybíróság volt elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Alkotmányt persze módosíthatja egy kétharmados többségű kabinet - tette hozzá Bihari Mihály, megjegyezve: 1994 és 1998 között az MSZP-SZDSZ koalíciós kabinetnek 72 százalékos többsége volt, éppen ezért számos engedményt tett és önkorlátozással élt.

Egyelőre nem lehet tudni, milyen felállásban alakul meg a következő kormány - hangsúlyozta az alkotmányjogász, aki szerint emiatt is korai és értelmetlen arról vitázni, vajon centralizált, a jelenleginél erősebb miniszterelnöki, úgynevezett kancellári demokrácia, vagy egy erős elnöki, tekintélyuralmi hatalom jön-e létre.

Az ilyen hatalom létrejötte bizonyosan ellenlépéseket váltana ki az emberekből - mondta Bihari Mihály, megjegyezve: a magyar társadalomnak megvan a józan, az évszázadok során kialakult értékelő ítélete.

Jó megoldás?

Sólyom László köztársasági elnök szerint jogilag nem kifogásolható, hogy a miniszterelnök maga ellen kezdeményezett konstruktív bizalmatlansági indítványt, ám ez a legkevésbé demokratikus eszköz. Bihari Mihály ebben egyetért az államfővel, politikai szempontból azonban "másképpen áll a helyzet".

A szakértő szerint nincs demokratikus és még demokratikusabb lehetőség: a kérdés az, hogy az adott eszköz alkotmányosan elfogadható-e vagy sem, illetve, hogy milyen következményeket hoz annak alkalmazása.

A politika a társadalmi gyakorlatnak az a világa, ahol nem a meghozott döntés a legfontosabb, hanem az, hogyan hat ez a társadalomra. Ilyen szempontból lehet azt mondani, hogy bár alkotmányjogilag nem kifogásolható a konstruktív bizalmatlansági indítvány kezdeményezése, de mégsem ezt az eszközt kellett volna választani - mondta az Alkotmánybíróság volt elnöke.