A miniszterelnök szerint az ország többet vár a rendőrségtől, mint korábban, de arra is készen áll, hogy többet adjon, mint korábban - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a rendőrség évértékelő és feladatszabó értekezletén csütörtökön Budapesten.

A veszprémi gyilkosság, a miskolci eset és a tavaly nyári kesznyéteni ügy kapcsán is fölmerült, hogy elégtelen a rendőrség jelenléte vidéken, elsősorban a falvakban. A kormány a következő két hétben formálja világos programmá a bűnmegelőzés érdekében már eddig is tervezett intézkedéseket, amelyeket szervezeti lépésekkel is kiegészítenek majd - közölte szerdán Draskovics Tibor rendészeti miniszter. A tárcavezető a hétvégén utasítást adott az országos rendőrfőkapitánynak a fokozottabb rendőri jelenlétre, így nappal 40, éjjel pedig 50 százalékkal nőtt a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök száma.

Ennek hatására több mint 50 százalékkal nőtt az elfogott körözött bűnözők száma, egyharmaddal több helyszíni bírságot szabtak ki, 30 százalékkal emelkedett a feljelentések száma és több mint 30 esetben fogták el a tett helyszínén a bűncselekmény elkövetőjét. A miniszter értékelése szerint határozott, eredményes rendőri akció valósult meg, ugyanakkor hozzátette, tudja, ez nem a rendőrség "normál üzemmódja". És nem is annak szánták.

Február 3-án pedig azt kérte a Borsod megyei rendőrfőkapitánytól az igazságügyi és rendészeti miniszter, hogy az eddiginél határozottabban lépjenek fel valamennyi jogsértéssel, szabályszegéssel szemben. Ehhez segítségül országos főkapitány bizonytalan időre odavezényelte a Készenléti Rendőrség egy századát. Így, hogy elég rendőr van a területen, nem kell szelektálniuk a rendőröknek az esetek közt. A miniszter azt nem tudta pontosan megmondani, hogy eddig mi alapján döntötték el a borsodi rendőrök, mely ügyeket vizsgálják ki és melyeket nem. "A rendőrök megpróbáltak - úgy gondolom, helyesen -, a fontosabb és súlyosabb ügyekre koncentrálni" - közölte. Emellett kétmilliárd forintos összeget juttatott a kormány a rendőrségnek.

A rendőrség és a határőrség összevonásakor a két szervezet összesen 48 ezer főt számlált, jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) létszáma 45 ezerben van meghatározva, az állomány azonban csak 43 ezer fő, az utcai rendcsinálásban azonban csak huszonötezren vesznek részt - írja  a Heti Válasz.

Az inforadio.hu utánanézett, az előző másfélszáz évben mekkora volt a rendőrség létszáma. A kiegyezésig az inkább politikai jellegű feladatokat végző osztrák csendőrség és rendőrség működött az ország területén.

A városok és vármegyék ezután ismét önállóan szervezték meg rendőrségüket, de a kisebb településeknek is joga volt saját rendőrség tartására. 1873-tól Budapestnek állami rendőrsége lett, az összlétszám 1894 végén 1672 fő volt. 1887-ben 916 őrs működött. Egy csendőrre 2598 lakós és 53 négyzetkilométernyi terület jutott. Magyarország mai területén 464 őrsön 2800 csendőr teljesített szolgálatot.

A húszas években mind a rendőrség, mind a csendőrség létszámát 12 ezer főben állapították meg törvényileg, a csendőrség létszáma 11-12 ezer közt mozgott.

1945-ben a kormány a rendőrség létszámát 34 000 főben állapította meg. A fővárosi rendőrség már január 25-én megalakult 13 000 fős létszámmal, akik között 787 tiszt, 1600 detektív és 8000 őrszemélyzeti beosztott volt. 1946-ban a vármegyei főkapitányságokat megszűntették és a megyeszékhelyeken felügyeleti körzeteket alakítottak ki. 1950 őszén igazodtak a rendőri szervek a nem sokkal korábban létrehozott tanácsi rendszerhez. A középfokú hatóságok a budapesti és a 19 megyei kapitányságok lettek. 1951. január 1-jén a rendőrség 22 103 főből állt. Budapesten 7 714, vidéken 13 922 beosztási helyen teljesítettek szolgálatot.

1953-ban megkezdték a körzeti megbízotti szolgálat kialakítását. 1956. december elejére megszületett az Országos Rendőrfőkapitányság, melynek alárendeltségében működtek a budapesti és megyei rendőrfőkapitányságok, helyi szervként a rendőrkapitányságok. Az egységes rendőrség végezte ettől kezdve az állambiztonsági, a bűnüldöző és a többi rendőri tevékenységet.

A Kádár-korszakra vonatkozó adatokkal sajnos sem a rendőrségnél, sem a Rendőrmúzeumban, sem a KSH-ban nem tudtak szolgálni.

Vidéken ugyanakkor a háború előtt a csendőrség volt a fő rendfenntartó erő. Magyarország területe Budapest kivételével 1881-től hat csendőrkerületre volt felosztva.

A testület közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest volt. 1920-ig részben a honvédelem felügyelete alatt működött, a trianoni béke után viszont teljes mértékben a belügyminisztérium alá került, és csak annyiban kapcsolódott a hadsereghez, hogy a katonai rendészeti feladatokat bizonyos alakulatai tábori csendőrség néven továbbra is ellátta. A háború után a csendőrséget feloszlatták.

A Készenléti Rendőrséget sokan hasonlítják a csendőrséghez, de alakulatait a klasszikus csendőrséggel ellentétben alkalmilag vetik be. Jelenleg Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és Portugáliában is működik csendőrség vagy hasonló típusú rendvédelmi szerv.