A magyarok 80-85 százaléka úgy véli, időnként át kell hágni a szabályokat, ez a többi európai országban élőkben nem fogalmazódik meg. Ez egyfajta társadalmi anómia jele: olyanok a törvények, a szabályozók, hogy az emberek úgy érzik, a megszegésük ez a túlélés feltétele - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese.

Kopp Mária hozzátette: a szabályszegés összefügg azzal, hogy a magyar társadalom nagyon erősen individualista. Jól mutatja ezt például, hogy a metróban is összevissza állnak az emberek, holott a bal oldalt szabadon kellene hagyni a siető utasoknak - ez a nagy hátránya az ilyen típusú társadalmaknak.

Éppen a szabálysértés elfogadása a legsúlyosabb akadálya annak, hogy a közös elvárásoknak megfelelően együtt tudjanak működni az emberek, ugyanakkor az individualista társadalmakban a demokratikusan szervezett közösségek nagyon jól funkcionálnak, ha a tagok úgy érzik, hogy megvalósíthatják céljukat - magyarázta a szakértő.

Azok az emberek, akik részt vesznek valamilyen civil szervezet munkájában - arányuk a társadalomban csupán 13 százalék - sokkal kevésbé anómiásak, és minden mutatójuk, köztük az egészségi is jobb, mint másoknak.

Nem depresszió: bipolaritás

Az értékek szintjén a magyar társadalom jobb helyzetben van, mint sok más európai ország: a család megléte komoly védőfaktor, az emberek oda visszahúzódva várják, hogy elvonuljon a vihar a fejük fölül - fogalmazott a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese.

Ugyanakkor nálunk nagyon rosszak a társadalmitőke-mutatók: komoly a társadalmi értékvesztés, sokaknak nincs jövőképük, az emberek úgy érzik, nem lehet már bízni másokban. 2006-ban ez a magyar társadalom 70-80 százalékát jellemezte - mondta Kopp Mária, aki szerint önbeteljesítő jóslat lehet, hogy a pénzügyi világválság hatására csak tovább romlik majd a helyzet.

A társadalomra leginkább a bizonytalanságkerülés a jellemző, ez egy friss felmérésből is kiderül, amelyben a válaszadók egy 100 pontos skálán ennek fontosságát 96 ponttal értékelték. Kérdés, hogy az emberek hogyan értékelik, élik majd meg a pénzügyi krízist - jegyezte meg a szakértő.

Kopp Mária hangsúlyozta: szerinte a magyar társadalomra nem elsősorban a depresszió, hanem a hangulatingadozás, a bipolaritás a jellemző, vagyis nagyon tudunk lelkesedni, de elkeseredni is. Ha sikerül célt találni az embereknek, ha a mostani, reménytelen, kilátástalan lelkiállapotot sikerül - akár egy súlyos krízissel - megváltoztatni, változhat a helyzet - vélekedett a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese.