A brit kormány három pillérből álló mentőcsomaggal próbálja talpon tartani a szigetország külföldön is igen aktív bankrendszerét. A legfontosabb lépés az, hogy a kabinet 64 millió dollárnyi pénz felvételére kényszeríti a nagy bankokat és így részben államosítja azokat. 60 százalékos részesedést szerez például a Royal Bank of Scotlandben, a majdani, két nagybank egyesülése után létrejövő HboS-Lloyds TSB-ben pedig 40 százalékot.

A bankoknak több milliárd dollár értékben új részvényeket kell kibocsátaniuk, és ha ezekre nincs elég vevő, akkor a maradékot az állam vásárolja fel. A papírok egy részét közvetlenül a kincstár szerzi meg. A csomag része az is, hogy befagyasztják a bankvezetői fizetéseket és a prémiumokat.

Emellett garanciákat vezetnek be arra, hogy a vállalkozások és a lakásvásárlók továbbra is hitelhez juthassanak. A több százmilliárd dolláros amerikai intézkedésekkel szemben a brit terv kifejezetten megpróbálja arra ösztönözni a bankokat, hogy egymásnak hitelezzenek - hiszen éppen egymással szembeni bizalmatlanságuk súlyosbította a válságot.

A korábban a brit választók többsége által Mr Beannek csúfolt Gordon Brown miniszterelnök a feladat terhe alatt valóságos Supermanné vált - írták róla elemzők, mivel az ő javaslatai határozták meg a pénzpiaci válságról tágyaló szerdai EU-csúcs napirendjét is.

Gyurcsány, a válságmenedzser

Politikai szempontból, Gordon Brownhoz hasonlóan Gyurcsány Ferenc is profitál a válságból: ő most a megosztottságon felülemelkedő válságmenedzser - bár arról vitatkoznak a szakértők, hogy valóban kezelik-e a válságot a miniszterelnök tervei. Azok ugyanis az angol példától eltérően nem a bankrendszerre, hanem a költségvetési megszorításokra koncentrálnak.

A 12 pontos miniszterelnöki terv egyetlen, a pénzügyi rendszert érintő eleme, hogy az állam garanciát vállal a bankbetétekért. Egyébként a kormány elhalasztja az adócsökkentési és az Új Tulajdonosi Programot, módosítja a hiánycélt 4 százalékról 2,9 százalékra, valamint fél évre befagyasztja a reálbéreket.

Több pénzt ad a kis- és középvállalkozásoknak, javítja a bankok hiteladási képességét, bár ezzel ellentétes hír, hogy a pénzintézetek lényegében már alig-alig adnak hiteleket. A befagyott állampapírpiacba pedig úgy próbál életet lehelni a kormányzat, hogy lehetővé teszi a befektetési alapoknak, illetve a nyugdíjpénztáraknak is, hogy korlátlanul vásárolhassanak állampapírokat.Ezen kívül a kabinet szorgalmazza a költségvetési plafonról szóló törvény megalkotását és a Költségvetési Tanács felállítását.

Ezek érdekében a magyar miniszterelnök brit kollégájáéhoz hasonló retorikát alkalmaz. Egyik parlamenti tájékoztatóján például így fogalmazott: "Magyarország nem tűri, ha támadják a bankjait, ha támadják a betéteseit, ha támadják a befektetőit, ha támadják a devizáját."

Brown négy pontja

Gordon Brown új szabályok közé akarja szorítani a nemzetközi kapitalizmust. Négypontos terve szerint létre kell hozni egy válságelőrejelző rendszert, nemzetközileg elfogadott felügyeleti szabályokat kell bevezetni, a határokon átnyúló szerveknek kell figyelemmel kísérnie a 30 legnagyobb multinacionális cég működését, és a válságok idején összehangolt fellépésre van szükség.

A brit miniszterelnök sürgette azt is, hogy a javaslatot sürgősen vitassák meg az Egyesült Államok, India, Kína és más országok képviselőivel.

Gyurcsány négy pontja

Gyurcsány Ferenc is ambiciózus javaslatokkal érkezett a brüsszeli tanácskozásra - ő is néggyel, mint Brown.

Az első magyar javaslat egyrészt megváltoztatná a kohéziós politikai szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, így az egyes programokon belül kisebb lenne a nemzeti hozzájárulás minimálisan megkövetelt mértéke.

A második ötlet egy maastrichti kritériumot érint. Eszerint recessziós időben fel kellene függeszteni a GDP arányosan háromszázalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget.

Az Európai Központi Bank, függetlenül attól, hogy egy ország tagja-e az euróövezetnek, ugyanazokat az intervenciós eszközöket használhassa az Európai Unió tagjainak esetében - ez a harmadik javaslat. A negyedik szerint a pénzügyi felügyeletek tevékenységében új, egységes uniós szabályozásra van szükség.