Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.78
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

"A hatóság a maga számára nem érzi kötelezőnek a szabályok betartását"

Késlekedés, lassú döntéshozatal, a határidők csúszása - ez jellemzi az európai uniós pályázatok lebonyolítását. Sok esetben a pályáztató hatóságok nem tartják be a törvényben rögzített határidőket. Egy hét után a jogszabályi előírások idézésével válaszolt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség arra, hogy a hatóságok miért nem tartják be a jogszabályokat. Bár korábban a területet felügyelő miniszter felelősségre vonást is kilátásba helyezett, a nem egy esetben több tízmilliós vagy milliárdos pályázatok elbírálása szinte folyamatosan késik.

A városrehabilitációval összefüggő közép-dunátúli operatív program esetében még 6 hét sem volt elegendő arra, hogy az európai uniós pályázatokat elbírálja vagy a hiánypótló leveleket kiküldje az illetékes irányító hatóság. Itt egyébként pályázati dömping sem volt, ugyanis mindössze három dokumentum érkezett be.

S akkor lehet még sorolni legalább egy tucat olyan, leginkább regionális kiírást, amelyeknél a hatóság saját magára nézve nem érzi kötelezőnek a szabályok betartását. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél a pályázat elbírálási határidő 75 nap, amelynek megsértése egyben jogszabálysértés is.

A visszás helyzetre már az Állami Számvevőszék 2007-es jelentése is felhívta a figyelmet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az InfoRádió által egy héttel ezelőtt írásban feltett kérdésekre azt válaszolta, hogy az uniós források elbírálási folyamata sakkóra módszer szerint működik, azaz például a hiánypótlás esetére megáll az idő.

Kétfordulós kiválasztás esetén az első fordulóban akár 120 napra is kitolódhat a határidő, ha a projektjavaslat támogatási igénye meghaladja az 5 milliárd forintot.

A késlekedés nem csak azokra a pályázatokra jellemző, amelyeken sokan indulnak, hanem azokra is, ahol mindössze 10-12-en pályáznak. Konkrét példák vannak a közoktatási infrastruktúra, a turisztika, a kereskedelmi szálláshely vagy a járóbeteg-szakellátás területein. Itt a pályázók nem egy esetben ez év januárja-februárja óta várnak a fejleményekre. Közben a vállalkozásnak vagy a településnek tovább kell lépnie, és ez a lassúság akár súlyos milliókba is kerülhet, amelyet aztán senkin nem tud számon kérni.

Tavaly tavasszal az uniós források felhasználást felügyelő miniszter is elismerte a rendszer lassúságát, és az I. Nemzeti Fejlesztési Tervre vonatkozóan elrendelte az úgynevezett tavaszi nagytakarítást, melynek keretében az előző évek elmaradásait szeptemberig rendezték.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél viszont már egykapus az ügyintézés, azaz egy lebonyolító szervezet van. Egy-egy projektért így egy személy a felelős, akinek a javadalmazása is függ ettől. Bajnai Gordon erről az InfoRádió Eurokassza című műsorának beszélt az elmúlt év legvégén.

"Oda szeretném eljuttani az intézményrendszert, hogy képes legyen saját maga is akár szankciókat is vállalni ezért. Mi most ezeket a szankciókat érvényesítjük a közreműködők felé, de a vállalkozók ezt közvetlenül nem tudják érvényesíteni" - jelentette ki.

Felelősségre vonásról azóta sem lehetett hallani, viszont a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több olyan lehetőséget megemlített, amelyek segítségével a pályázó és a pályáztató kommunikálhat egymással. Ez viszont nem érinti azt a kérdést, hogy a Nemzeti fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek miért nem tartják be a jogszabályban előírt határidőket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×