Infostart.hu
eur:
385.39
usd:
332.12
bux:
121966.9
2026. január 16. péntek Gusztáv

"Ez óriási kockázat az egészségügyben"

Az egészségügyben a privatizáció már a kilencvenes évek elején megindult. Mára a fogászati ellátás vagy a művese-kezelés majdnem teljes egészében magánkézben van. A fekvőbeteg-ellátásban most körülbelül 5 százalék a magáncégek részvétele. Az Állami Számvevőszék, miután megvizsgálta a privatizáció megjelenésének hatásait, a kórházi ellátás kiszervezésének komoly kockázatára hívta fel a figyelmet.

A kórházi ellátás kiszervezésének egyik kockázata, hogy a vállalkozók nagy része nem rendelkezik kellő mennyiségű szabad tőkével, ezért éppen az a cél kerül veszélybe, amely miatt a reform beindult: hogy a forráshiányos egészségügyet feltőkésítsék és gazdaságosabban üzemeltessék - mondta az InfoRádiónak az Állami Számvevőszék főcsoportvezetője.

Kemény Emil hozzáfűzte: a jelentkezők jó része nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal a területen.

Az ilyen cégek általában az alkalmazottakat elbocsátásával kezdik munkájukat, hogy minél több pénz maradjon meg a kezükben, sok esetben pedig nem viszik be a rendszerbe azt a mennyiségű tőkét, amelyet a pályázat előírt - közölte az Állami Számvevőszék munkatársa.

A felelősség megmarad

Kemény Emil figyelmeztetett: ha egy kórház az önkormányzat kezeléséből egy magántársaság kezébe kerül, az ellátási felelősség továbbra is az önkormányzatnál marad.

"Ha a társaság nem teljesít, vagy csődbe megy, az önkormányzatnak akkor is el kell látnia ezt a feladatot, és előbb-utóbb be kell lépnie az államnak" - mondta az ÁSZ főcsoportvezetője, aki hozzátette: azzal, hogy az állam pénzt ad a probléma megoldására, éppen az a folyamat indul be, amelyet a reformmal el akarnak kerülni.

Az Állami Számvevőszék ajánlásokat is megfogalmazott az egészségügy magánosításával kapcsolatban - mondta Kemény Emil.

Kockázatcsökkentő javaslatok

A szervezet hiányolta, hogy 1990 óta egyetlen kormány se dolgozott ki átfogó egészségügyi stratégiát, holott pontosan meg kellett volna határozni, hogy az egyes szolgáltatások a kiszervezésének mi a célja és mi a módszere.

A másik javaslat az önkormányzatoknak szól: olyan ellenőrző rendszert kellene kidolgozniuk, amellyel folyamatosan kontrollálni tudnák a szerződött fél teljesítményét, nem teljesítés esetén pedig képesek lennének szankciókkal élni, ilyen kitétel ugyanis most nincs a rendszerben.

"A nagyobb cégek lassan állam lesznek az államban. Ez óriási kockázati tényező az egészségügyi ellátás egész területét illetően" - jelentette ki az Állami Számvevőszék főcsoportovezetője.

Hanganyag: Szabó Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×