Magyarország a rendszerváltás óta tartó időszak talán legnehezebb hónapjait éli - közölte a miniszterelnök, aki emlékeztetett, hogy a kialakult helyzet elemzését megtette már egy hosszabb írásban. "Ma nem az okokkal, hanem a tennivalókkal kívánok foglalkozni" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

"Sokakat a háborús logika igazgat. Nem politikai háborúskodásra, hanem nyugodt reformpolitikára van szükség. A háborúskodás elől kitérek, az ország nyugalmát, rendjét valamennyi rendelkezésemre álló törvényes eszközzel biztosítani kívánom" - szögezte le a kormányfő.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az elmúlt hónapok során "magam is szenvedtem sérüléseket, de nincs bennem sem indulat, sem harag. A politika nem személyes kérdés. Szenvedély, az van bennem".

Gyurcsány Ferenc emlékezetett arra, hogy Batthyány, Széchenyi és Kossuth Magyarországot a világhoz, azaz Nyugat-Európához mérte, akikhez szerinte "csak kellő alázattal mérhetjük magunkat".

"Meg kell küzdeni előjogokkal, megszokással, az újtól való félelemmel és kicsinyes, vagy középszerű pártoskodással" - mondta a miniszterelnök, aki példaként a polgári esküvő bevezetését hozta fel, amely a 19. század végén heves ellenállást váltott ki.

Megújítani és együtt tartani

A reformkor nagyjai "szolgálták a nemzetüket akkor is, ha ahhoz konfliktust kellett vállalni. Kormányom és magam sorsát összekötöm a reformokkal. Olyan kormányt vezetek, melynek egyetlen célja megújítani és együtt tartani az országot" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

"Óvni és védeni fogom a gyülekezés és szólás szabadságát. Meghallom azok panaszát, akiket méltánytalanság vagy jogsérelem ért" - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy "az otromba személyeskedés", az utcai randalírozások nem tántorítják el.

A kormányfő megerősítette, hogy mivel a parlamenti többség közvetíti a népakaratot, ő a parlamentnek számol be és el, és majd 2010-ben a választók eldöntik, hogy kívánják-e a reformpolitika folytatást.

"Hiszem, hogy méltó utódai leszünk a reformkor legkiválóbb politikusainak" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

"Az elmúlt hónapokban sem az alapvető célok, sem az eszközök nem változtak. Kiigazítás az egyensúly érdekében és reformok az ország megújítása érdekében" - jelentette ki a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc szerint a kiigazítás a korábbi nagyravágyó politika következménye, mert "túl sokat akartunk a jóból a nemzetnek".

"Senki sem szeret spórolni, a soha nem látott jövedelememelkedésből 2-3 százalékot vissza kellett venni. Eközben az egészségügy, oktatás, közigazgatás átalakítás is bizonytalanság forrása" - tette hozzá.

A kormányfő megköszönte a kiigazítás elfogadását a polgároknak, azt, hogy ugyan csalódást és nehézséget jelent a kisebb fizetés, de "meg kellett tenni, mert megtette volna a kényszer helyettünk, ami fájdalmasabb lett volna".

Az első siker

Gyurcsány Ferenc megköszönte az együttműködést a képviselőknek, pedig kérdőre vonják őket a választókörzetben, hogy minderre valóban szükség volt-e, pedig a hazájukat, nemzetüket szolgálták.

Nagy volt az áldozat, de most már elérhető közelségben van a kiigazítás eredménye, pedig tavaly még sokan kételkedtek a kiigazítás eredményében kül- és belföldön egyaránt - hangsúlyozta a politikus.

A kormányfő kiemelte: a tervezett ütemben közelítjük az egyensúlyi pályát, és kedvezőek az egyenlegek.

Ha nem történik rendkívüli a világgazdaságban, nem kell további kiigazítás. Feszes költségvetésre szükség lesz, de nem kell majd újabb megszorító jellegű intézkedése. Ez az első, de nem könnyű siker - szögezte le.A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a jövedelmek, árak tekintetében ez lesz a legnehezebb év, de jövőre már nem csökkennek a reáljövedelmek, 2009-től pedig a gazdasági növekedés felét lehet majd jövedelemnövekedésre fordítani. "Ez jó az országnak lés az embereknek is."

Gyurcsány Ferenc szerint a kiigazítás fontos, de több kell, megújítani az országot, változásra, fejlesztésekre, reformokra van szükség.

Legyen erő befektetni

Nem a bezárkózó országok sikeresek, hanem ahol gyorsan növekszik a gazdaság, ami a beruházásokból, exportból, oktatásból, kutatás-fejlesztésbe való befektetésből származik - húzta alá.

A növekedéspárti gazdaság azt jelenti, hogy az oktatásba és tudományba kell fektetni, az életmód-növelésre csak módjával van lehetőség, "csak olyan mértékben élhetünk a mának, hogy legyen erő befektetni".

"Kérdés, hogy mi, magyarok, sikeresek akarunk-e lenni, hogy van-e erő változtatni. Ez erőfeszítéssel ját, ma ez kényelmetlen, de tudjuk, hova vezet az út" - jelentette ki a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc úgy látja: az utóbbi hónapokban nem esett szó az "igazi botrányokról": a mai 50 évesek 75 százalékának rossz az írottszöveg-értése, az EU-ban szinte a legrosszabb a magyarok idegennyelv-tudása, a felnőttek csak fele-harmada vesz részt továbbképzésben. Minden ötödik gyerek szakképzettség nélkül hagyja el az iskolapadot, pedig ők lesznek a jövő szegényei, kiszolgáltatottjai.

4

A miniszterelnök szerint ma Magyarországon 700-800 ezer ember valóságos jövedelménél kisebb bérre van bejelentve, ezért olyan alacsony nyugdíjuk lesz, ami nem lesz elegendő a megélhetésükhöz. Minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő szerint az ország európai összehasonlításban a vállalatok keveset költenek kutatásfejlesztésre. "Botrány a minket megkárosító kartell megállapodás" - fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc szerint ezek évtizedes problémák, melyek megoldására sokat tettek "a 100 lépés programban, de nem eleget. A szocialistákon és liberálisokon a sor, hogy ne engedjék meg, hogy ne ezekről a botrányokról szóljon a politika" - mondta a kormányfő.

A miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy nyitott, nem pártoskodó, széles szakmai kört bevonó tárgyalások kerüljenek sorra ezekről a kérdésekről. "A legsúlyosabb következmény nem a rosszkedv, és a sokakat letaglózó csalódottság, hanem az, hogy az országgal kapcsolatos kulcskérdésekkel nem tudtunk foglalkozni" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Hamarosan nyilvános lesz a munkaprogram

A miniszterelnök bejelentette, hogy még a héten nyilvánosságra hozzák az idei év teendőit tartalmazó munkaprogramot. Gyurcsány Ferenc szerint 2007-ben a fontos feladatok közé tartozik a felsőoktatás minőségi megújítása, a magyar honvédség vezetésirányítási rendszere "mély átalakításának" befejezése, a munkaügyi és szociális ellátás filozófiájának összekapcsolása.

A kormányfő kitért a mezőgazdaság helyzetére is, amelyet szerinte a nyugodt építkezés és fejlesztés jellemez. "Ha kell, küzdünk Brüsszelben, védjük piacainkat, termelőinket, garantáljuk az élelmiszerek biztonságát" - tette hozzá.

Folytatódik az önkormányzati rendszer megújítása, a btk. reformja és dolgoznak az új energiapolitikai koncepción, melynek lényege: csökkenteni az egyoldalú energiafüggőséget, növelni az ellátás biztonságát, erősebben támaszkodni a zöld energiára, és folytatni a vitát a nukleáris energiaellátás jövőjéről - mondta Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő kitért a közlekedési vállalatok (Volánok, MÁV) jövőjére is. Gyurcsány Ferenc szerint jelenleg túl sok a támogatás, az utasok mégis elégedetlenek, miközben a valós költségek alig 10 százalékát fizetik ki.

A miniszterelnök célként jelölte meg a magyar cégjog átalakítását, ami szerinte lehetővé tenné, hogy pár órán belül vállalkozást lehessen Magyarországon alapítani.

Folytatni kell a központi közigazgatás reformját, melyben a teljesítményelvnek kell érvényesülnie, hogy a közigazgatás "ne a hivatalról, hanem az ügyekről szóljon".

Gyurcsány Ferenc szerint ismét elő kell venni egy szimbolikus ügyet, a pártfinanszírozás kérdését, melyet elkezdtek, de a viták miatt félbehagytak.

5

A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar egészségügy teljesítménye a legfontosabb betegségcsoportok gyógyításában az utolsó előtti a korábbi 25 EU-országból. Sok a kórházi ágy, de kevés a háziorvos, és alacsony a modern diagnosztikai eszközök elterjedési aránya. Ma kétszeres az elhalálozási kockázata annak, akit egy infarktus után kis kórházba visznek a megyei helyett.

Ma annyit költünk gyógyszertámogatásra, mint a kórházi ágyakhoz köthető beavatkozásokra - emelte ki Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő hangsúlyozta: komoly szervi bajai vannak az magyar egészségügynek, ezért a reform elkerülhetetlen, a halogatás csak áltatás. "Nehéz az átalakítás, sok a bizonytalanság és a kényelmetlenség, de minden átalakítás borzasztóan nehéz."

A miniszterelnök elismerte, hogy "időnként nem bizonyultak jó orvosoknak", mert nem értették meg az emberekkel a reform lényegét.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: végigviszik a reformot, de ez nem jelent vaskalaposságot, túlbuzgóságot.

Gyurcsány Ferenc ilyen túlbuzgóságnak tartja, ha a gyermeke mellett a kórházban alvó anyának napidíjat kell fizetnie - a kormány ezt megváltoztatja, Molnár Lajos egészségügyi miniszterrel egyetértésben.

"Az is érzéketlenség, ha az orvosoknak UV-lámpát kell tartani a vizitdíj beszedését. Kár a kedélyeket borzolni."

Jobb minőséget ígér

A politikus szerint a reform legnagyobb kerékkötője, hogy nehéz bemutatni a szemmel látható eredményét.

"Kaposváron elismert kórház működik, de 44 pavilon van, 20-30 ember jut egy fürdőszobára, egyik épületből a másikba viszik a betegeket, és ez sokba kerül. A következő 3-4 évben lesz új kórházépület, 1-2 ágyas szobák, TV-vel, internettel, külön fürdőszoba. Menüből választhatnak, hogy mit akarnak enni" - hozott egy példát a várható eredményekre a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc azt is bejelentette, hogy tizenöt kistérségben új járóbetegellátó-központot építenek.

"Jobb minőségű lesz a szolgáltatás, de ma még csak a bontást lehet látni. Lebontjuk a régi viszonyokat, és átalakítjuk azokat" - jelentette ki.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország 25 uniós ország közül a 4., amelynek elfogadták a fejlesztési programját, és az első, ahol a 2007-2013 időszakra már kiírtak fejlesztési pályázatot.

6

Gyurcsány Ferenc öt "zászlóshajó programot" hirdetett meg. Ezek közül az első a gyermekszegénység elleni fellépést, és a szegénység generációk közötti átöröklésének megakadályozását szolgálja.

2013-ig a jelenlegi 20-ról 15 százalékra kell csökkenteni a gyerekszegénységet - mondta el a miniszterelnök.

"Biztos kezdet klubokat kell a szegény térségekbe telepíteni. Több bölcsőde lesz, minden területen lesz óvoda, és a jelenlegi öt helyet négy év lesz a kötelező óvodai korhatár" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: a szülőket is támogatni kell.

A kormányfő szerint modernizálni kell a közoktatást, meg kell újítani a magyar pedagógiát. "Megújítunk vagy ezer iskolát, 100-120 milliárd forintot költünk erre ebben a fejlesztési periódusban" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

A program harmadik zászlóshajója a 28 hátrányos helyzetű kistérség fejlesztése - közölte a miniszterelnök. Ennek keretében 120 milliárd forint jut arra, hogy közösen integrált programokat indíthassanak el.

"Eközben bátorítani és segíteni kell az elöl haladókat, ez a negyedik zászlóshajó" - mondta Gyurcsány Ferenc, utalva az úgynevezett tudáspólusokra (pl. Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém, Győr, Budapest), amelyek a tempót diktálják Magyarországon.

"Városonként 60-80 milliárd forint jut, akinek jobb programja lesz, az kaphat százat, akinek nem, annak lehet, hogy csak húsz jut" - tette hozzá a kormányfő.

Az ötödik zászlóshajó a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése. Az ezt segítő fejlesztési programokra vonatkozó első pályázatot már kiírták, ez több mint 3000 milliárd forintot mozgat meg. "Nem volt még ilyen átfogó és ilyen volumenű program, hogy ennek a 'fura globalizálódó világnak' a nyertesei lehessenek ezek a térségek" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Új pálya

"Hazafias programként tekintek a tennivalók sokaságára. Új pályára állítjuk és megújítjuk Magyarországot" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az idei még az áldozatvállalás éve lesz, amikor megindulnak a reformok, megkezdődnek a fejlesztések.

Ugyanakkor 2008 már az átmenet éve lesz, amikor a reformok elkezdenek működni, lassan érzékelhető lesz a fejlesztés eredménye - tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki szerint 2009-ben már a gyorsuló gazdaság és az újra emelkedő jövedelmek lesznek a jellemzőek.

"Mértéktartással és felelősséggel meg lehet újítani Magyarországot" - mondta a kormányfő, aki szerint ehhez szükség lesz az ország és a parlament támogatására. "Az eredmény, a siker közös lesz, valamennyi magyar emberé" - fejezte be évértékelő beszédét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

7

Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője felszólította a kormányt, tegyen azért, hogy az ország igazságosabb legyen.

Az igazságos kormányzati politika arról szól, hogy a rászorulók számára segítő kezet nyújt a kormány, a tehetségesek elől elhárítja az akadályokat - mondta az ellenzéki frakcióvezető.

Közölte: a kormányzat ezzel szemben magára hagyta a szegényeket, a középosztálynak "az elszegényedés rémét festik fel", a tehetségesek elé gátakat emelt. Bővebben itt!

MDF

A kormányfőnek sokkal több konkrétumról kellett volna beszélnie évadnyitó parlamenti felszólalásában - jelentette ki az MDF elnöke.

Dávid Ibolya azt mondta: a miniszterelnök "retorikai légvárakat" épít, gyönyörű terveket fogalmaz meg, de tettek nem követik. Bővebben itt!

KDNP

A KDNP frakcióvezetője szerint a botrányok botránya, és nevetséges, hogy a miniszterelnök gróf Batthyány Lajoshoz hasonlítja magát.

Semjén zsolt szerint a kormány szöges ellentétét teszi annak, mint annak idején Batthyány Lajos tett. Bővebben itt!

MSZP

Több idő, figyelem és türelem kell a reformok folytatásakor, az pedig nem kérdés, hogy folytatni kell a reformokat - mondta az MSZP frakcióvezetője az Országgyűlésben.

Lendvai Ildikó hangsúlyozta: több időre van szükség a nyugdíj- és adórendszer átalakítására, a reformokkal kapcsolatos a szakmai felkészülésre. Bővebben itt!

SZDSZ

A háttérben radikalizálódó folyamatok zajlanak, a parlamentben nincsenek érdemi javaslatok, semmi nem változott tavaly óta - összegezte az SZDSZ elnöke az ellenzéki felszólalásokat az Országgyűlésben.

Kuncze Gábor hangsúlyozta: a szélsőséges csoportok egyre inkább megerősödnek, egyre szervezettebbek, ám az összes, magát demokratikusnak valló politikai erő mégsem határolódik el, sőt, a Fidesz hasznot kovácsol ebből. Bővebben itt!