A hét, nemzetiszínű szalagokkal átkötött ládát katonai tiszteletadással, vörös szőnyegen fogadták.

A magyar diplomácia először 1991-ben adott át jegyzéket az orosz félnek a Szovjetunióba szállított magyar műkincsekről.

Borisz Jelcin volt orosz elnök 1992-es magyarországi látogatásán a két ország képviselői közös egyezményben vállalták, hogy felkutatják, megvédik és átadják azokat a kulturális értékeket, amelyek a világháború után a másik országba került. Jelcin akkor gesztusként két képet visszaadott, egy Csók István festményt és egy ismeretlen festő alkotását.

A Sárospatakról elvitt könyvek egy részét 1996-ban azonosította Magyarország. A Grabar Restaurátor Intézetben 134,  a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárban 172 kötetre bukkantak. Később további két könyvet találtak.

A legértékesebb darabok, például egy lengyel biblia azonban máig nem került elő.

A könyvek visszaadásával az orosz fél első ízben alkalmazza az 1998-ban elfogadott és 2000-ben módosított restitúciós törvényt. Eszerint Magyarország 400 ezer dollár térítést nyújt a Lenin könyvtárnak a kötetek tárolásáért.

A törvényt Jelcin elnök többszöri alkotmányossági kifogásai ellenére hagyta jóvá az orosz alkotmánybíróság.

Kormányzati forrásból az InfoRádió úgy értesült, hogy Magyarország nem csak a törvényben előírt 400 ezer dollárt adja a sárospataki kötetekért cserébe.

Önkéntes hozzájárulásként a magyar fél elvégeztette a könyvek digitalizálását is, ami körülbelül 25 ezer dollárba került.

Ezen kívül a Mol Rt. a frissen létrehozott oroszországi alapítványa útján csaknem egymillió dollárt adományozott két múzeum helyreállításához.

A hazakerült kötetek állagmegóvásra az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek. A közönség március 1-jétől június közepéig tekintheti meg az "elszármazott" gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a kötetek visszakerülnek eredeti helyükre, a Sárospataki Református Kollégium könyvtárába.