- A személyi kérdésekről mindig lehet vita egy pártban. A korábbi években heteken keresztül arról szóltak a sajtóhírek, hogy ki van az ötödik, és ki a tizenkettedik helyen, miközben az emberek döntő többségét ez nem érdekli. Most úgy sikerült előkészíteni az országos listát, hogy a választmányi ülésen 486-an elfogadták az 517 választmányi tag közül. A miniszterelnök-jelölés sem volt kérdéses, Gyurcsány Ferenc 517 szavazatot kapott az 519-ből.

- Hogyan változott a program, mi került ki belőle? Még az MTI összefoglalója is kiemelte, hogy a korábbi változatokhoz képest olyan apróbb módosítások történtek, amelyek "megfoghatatlanabbá" teszik a szöveget. Például egy korábbi változatban az szerepelt, hogy "lehetővé tesszük", hogy minden gyerek óvodába járhasson a saját településén, ebből mára az maradt, hogy "arra törekszünk".

- Korrekt, amit mond, de összesen két ilyen szövegrész van a programban. Hogy Magyarország mind a 3.200 településén óvoda létesüljön a következő négy évben, az megvalósíthatatlannak tűnik. A másik ilyen szövegelem az internethez való alanyi jogú hozzáférésről szólt. Ezt is pontosítanunk kellett, azt szeretnénk, ha minden egyes településen - közösségi pontokon - elérhetővé válna az internet. Tehát nem lesz négy év múlva olyan település, ahol ne lenne internet, de ez nem azt jelenti, hogy az állam minden egyes lakásba képes elvinni az internetet.

- Miben tér el ez a program a 2002-es választási programtól?

- Több lehetőség és több felelősség - ez ennek a programnak az elve. Erős köztársaságot és sikeres Magyarországot akarunk, és ez is a programnak a címe. Azt szeretnénk, hogy minél több férfinek és minél több nőnek legyen munkája. A program meghatározza a fő fejlesztési irányokat is, hiszen olyan lehetőség áll Magyarország előtt, amilyennel egészen a XIX. század utolsó harmada óta nem rendelkezett. Azt mondanám, hogy többet használhatunk fel, mint amennyit megtermelünk.

- Elsősorban az európai uniós forrásoknak köszönhetően.

- Pontosan erről van szó. A kormány tavaly decemberi brüsszeli megállapodásának köszönhetően Magyarország előnyösen részesedhet az uniós költségvetésből. A modern ipar létrehozását, a szolgáltatási és ipari központok megteremtését és a turizmus fejlesztését nevezi a miniszterelnök a legfontosabb területeknek. Nem azt mondja, hogy mindenhova mindent, hogy egyenlő arányban kell fejleszteni minden területet, hanem összhangban a második fejlesztési tervvel, megnevezi, hogy mit tart kiemelkedően fontosnak; ez egy bátor, új vállalás.

- Több tízezer új munkahelyről beszélnek. Mi biztosítja azt, hogy ezek a munkahelyek létrejönnek, és főleg mi biztosítja azt, hogy a közepes- és kisvállalkozások részt vesznek ebben a folyamatban?

- Ez a program három-négyszázezer új munkahely teremtését tartja reálisnak a négyéves ciklusban. Úgy a fejlesztések - mint az autópályák építése, az úthálózat korszerűsítése - révén, ami sok-sok embernek, beszállítónak és fővállalkozónak ad lehetőséget és munkahelyet. Koncepcionális különbség van közöttünk és az ellenzék nagyobbik pártja között, de én ebben semmi rosszat nem látok. Mi irreálisnak tartjuk, hogy azonnali és egyszeri tíz százalékpontos járulékcsökkentéssel munkahelyek tízezrei, sőt, százezrei hozhatók létre. A miénk az első olyan választási program a szabad Magyarország történetében, amely pontosan megjelöli, minden egyes tételnél, az uniós forrásokat. Természetesen hozzáteszi, hogy a szükséges, mintegy tíz százaléknyi önrész a magyar költségvetést terheli.

- Milyen ígéretek vagy milyen jövőkép olvasható ki a programból?

- Az egyik legmarkánsabb rész az egészségüggyel foglalkozik. Nem kétséges, hogy az egészségügy átalakítása nem tűr halasztást. Kiderült, hiába kap ez a rendszer lényegesen több pénzt, nem tudja hatékonyan felhasználni. Ez egy feneketlen zsák. Tehát ha még több pénzt adunk a közösből, akkor sem lenne jobb az egészségügyi szolgáltatás. Alapvető szerkezeti átalakításra van szükség. Mi egybiztosítós modellt ajánlunk, amelynek két pillére van, és egy harmadik egészíti ki. Az első a mindenkinek járó alapszolgáltatás, a második a társadalombiztosítás által biztosított magasabb színvonal, a harmadik pedig az egyéni, önkéntes biztosítás, amelyet már ki-ki saját lehetőségei szerint köt meg.

- Mi tartozna bele abba az alapszolgáltatásba, amit a befizetett tb-járulék után kapna az állampolgár?

- Az alapellátások körébe eddig is hagyományosan tartozó egységek mindegyike: a csecsemő-, a gyermek és az anyasági ellátás, az elsősegély, a vérellátás. Nagyon nem mindegy, hogy mi tartozik az első és a második, és legfőképpen az egyéni, önkéntes biztosítási részbe. Hogy ezt a modellt elfogadja-e vagy sem a többi párt, az már a választások egyik fontos kérdése.

- Változtatnak-e azokon az elképzeléseken, amelyeket a Gyurcsány-kormány fogadott el a tb- és egyéb járulékok csökkentéséről?

- Nem, az a program a szocialista párt választási programjának része. A kormány által jóváhagyott program 2010-ig öt százalékos, kétlépcsős - 2007-ben és 2009-ben végrehajtott - járulékcsökkentést tervez.

- Hogyan alakítanák át a nyugdíjrendszert?

- A törvényben meghatározottnál több nyugdíjat és igazságosabb nyugdíjrendszert kínálunk. Ez az a terület, ahol a leginkább megmutatkozik a két párt közötti "hitelességi" verseny. Vajon kinek hisznek a választók? Annak, aki amikor kormányon volt és nem tett a nyugdíjasokért semmit? Sőt, még élesebben fogalmazok, még annyit sem tett meg, amennyit a törvény előírt volna? Vagy nekünk?

- A Fidesz képviselői azt mondják, hogy a nyugdíjak reálértéke növekedett 1998 és 2002 között, miközben a korábbi években nem.

- A Fidesz-kormány 19 ezer forint elvett minden magyar nyugdíjastól. Nemhogy eszükbe jutott volna a 13. havi nyugdíj, hanem még azt is elvették, ami járt. Mi visszaadtuk a 19 ezer forintot minden egyes magyar nyugdíjasnak, és bevezettük a 13. havi nyugdíjat. Az elmúlt évtizedekben igazságtalanságok alakultak ki a magyarországi nyugdíjrendszerben, hiszen aki "rosszkor" ment nyugdíjba, az ugyanazért a teljesítményért, kevesebbet kap nyugdíjas társainál.

- Az ön szakterülete az oktatás, mit tartalmaz ez a programfejezet?

Ha elfogadjuk, hogy az oktatás színvonalának fejlesztése a cél, akkor szakítani kell azokkal az elképzelésekkel, amelyek kizárólag a pedagógiai programoktól, a reformoktól várják ezt. Sokkal inkább befolyásolja az oktatás színvonalát, hogy milyen környezetben, milyen iskolában, milyen adottságok mellett tanítanak a pedagógusok és tanulnak a diákok. A magyar iskolák állapotára nem lehetünk büszkék, mert az iskoláinknak nem kis része nem felel meg az elemi követelményeknek sem. Rongyos iskolákkal léptünk be az Európai Unióba. Az egyik legfontosabb célunk, hogy 1.500 iskolát felújítsunk, átépítsünk. Hétszeres különbségek vannak ugyanis egy kistelepülési és egy jól menő nagyvárosi iskola adottságai és lehetőségei között. A szakképzéssel kapcsolatban pedig lényeges előrelépés, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve éppen a szakma tett le egy javaslatot, amelynek alapján megindult a szakképzés szisztematikus és rendszerszerű átalakítása.

- Hogyan egyeztethető mindez össze a költségvetés helyzetével? A múlt héten volt egy konferencia, amelyen pártállástól függetlenül különböző szakemberek egyetértettek abban, hogy akárki is kerül hatalomra, egyszerre kell egy nagyon súlyos költségvetési kiigazítást végrehajtania, és elkezdenie az átalakításokat, mint amilyen az egészségügyé.

- Nagy jelentőségűnek tartom, hogy a független szakértők nagyon hasonló eredményre jutottak. Mi a programban azt vállaljuk, hogy 2008-ra teljesítjük az euró bevezetésének feltételeit. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hiányt három százalék alá szeretnénk levinni. Az, amit tényként tudunk, hogy az autópályák költségeinek beszámításával együtt 2005-ben 6,3 százalékos volt a költségvetési hiány. Ez egy kemény vállalás, ugyanakkor mindenképpen végre kell hajtanunk. Hogy hogyan, ebben véleménykülönbségek vannak. Van, aki azt mondja, hogy a beruházások visszafogásával, tehát egyfajta restrikcióval, mi meg azt mondjuk, hogy épp ellenkezőleg. Hogy a bevételek akkor növekednek, hogyha a beruházások folytatódnak és még inkább erőltetett ütemben folynak. Gondolok itt út- és autópálya-építésekre, az infrastruktúra tökéletesítésére és bővítésére. Mi abban hiszünk, hogy ha a bevételi oldal nő, akkor is ez a különbség, amely bevétel és kiadás között fönnáll, csökkenthető.