„Természetesen bezárják őket, miután onnan (Berlinből) elüldözték a kulturális központunkat, különben nem lenne önbecsülésünk” – mondta.

Berlin kedden közölte, hogy az ügyben folytatott nyomozás eredménye szerint Moszkva megrendelésére történt az augusztus 4-i drónincidens a lipcsei repülőtéren. Emiatt bezáratja a bonni orosz főkonzulátust és a berlini Orosz Házat, valamint szigorítja az országba beutazó orosz állampolgárok ellenőrzését.

Lavrov kifogásolta, hogy Oroszország nem kap egyértelmű tájékoztatást az új német „Oroszország-ellenes kampányról”, egyebek között a lipcsei drónügy kapcsán felhozott vádakról. Mint mondta, Németország az orosz intézmények bezárásával tudatosan olyan lépést tesz, amellyel negatív következményeket vált ki.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Moszkva továbbra is nyitott az együttműködésre, és hajlandó kapcsolatba lépni mindenkivel, „aki őszintén szeretné félretenni az ideológiát, a félreértett és eltorzított politikát is, és kész a természetes érdekekre koncentrálni, amelyek elsősorban a gazdasági és a társadalmi szférában rejlenek”. Álláspontja értelmében Európa szankciókkal igyekszik megvédeni a világpolitikai hegemóniájához való jogát, és a Nyugat próbálja megosztani Eurázsiát is.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem akar függeni korábbi partnerei jóindulatától, nem akar elszigetelődni Európától, amely viszont elhatározta, hogy elzárkózik.

„(Európa) úgy gondolta, hogy az elmúlt évekbeli együttműködésünk annyira fontos volt az Oroszországi Föderáció számára, hogy szaladgálni és könyörögni fogunk: bocsássatok már meg nekünk, felejtsétek el, ami történt, térjünk vissza a régi kerékvágásba, szüntessétek meg a szankciókat.

Ilyesmi nem fog megtörténni, ez egyáltalán nincs benne népünk génjeiben. Megvan nekünk, ha úgy tetszik, a saját büszkeségünk”

– hangoztatta Lavrov.

Fejtegetése értelmében Európában továbbra is él posztimperialista és neonáci szellem, a kontinens a nemzeti és faji felsőbbrendűség eszméinek forrásává válik. Mint mondta, a Nyugat nem szereti azokat a nemzetközi struktúrákat, ahol konszenzus részesésévé kell válnia.

Úgy vélekedett, hogy a NATO, amelynek fel kellett volna oszlania, ahogyan a Varsói Szerződés is tette a Szovjetunió megszűnését követően, „kétségbeesetten keresi az ürügyeket” tulajdon „mesterséges létezésének” meghosszabbításához.

„Amikor (Friedrich) Merz kancellár kijelentette, hogy Németországot ismét Európa vezető katonai hatalmává teszi, (…)

egyszerűen megdöbbentem, mert ha ez az ember nem érti, mit jelent az »ismét« szó ebben az összefüggésben, az természetesen nagyon szomorú”

– fogalmazott Lavrov.

A tárcavezető „führernek” nevezte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, amiért megpróbálja Brüsszelbe vonni a nemzeti kormányok hatásköreit. Emlékeztetett rá, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása után von der Leyen kijelentette: az európai választók szenvedni fognak az energiaárak emelkedése miatt, de „kötelesek szenvedni azért, hogy az ukrán nép megvédje az európai értékeket”.

„És senki sem kérdezte meg, hogy milyen európai értékekről van szó. Ha az orosz nyelv törvényi betiltása az oktatásban, a kultúrában, a mindennapi életben és a tömegkommunikációban tükrözi az európai értékeket, akkor Isten hozta Európát ismét a nácizmusban” – hangoztatta Lavrov.

A tárcavezető a közelgő német regionális választásokkal kapcsolatban is felvetette a kérdést, hogy a normális választók hogyan támogathatják a hatalmon lévőket, ha azok szenvedésre, az olcsó orosz energiahordozók elutasítására szólítják fel őket. Rámutatott, hogy a választópolgárokat nem egy méltatlanul diszkriminált, haladó rezsim érdekében, hanem Volodimir Zelenszkij "nyíltan náci kormányának" kedvéért szólítják fel az áldozatvállalásra.

Meglátása szerint a nyugati kormányokat megdöntenék a saját választóik, ha Oroszország megszűnne „ellenség lenni”.

Ukrajnáról szólva azt hangoztatta, hogy azokat az elveket, amelyek alapján Oroszország elismerte szomszédjának függetlenségét, "már régóta a szemétdombra vetették". Emlékeztetett rá, hogy az ukrán alkotmány rögzíti a nyelvhasználathoz és a vallásgyakorláshoz való jogot. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem küldött jelzéseket Kijevnek arról, hogy az orosz nyelv jogait helyre kell állítani Ukrajnában, és hogy ne üldözzék a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyházat.

Nehezményezte, hogy az Egyesült Államok csupán ígéri, hogy a tárgyalások során visszatér "az ukrajnai nácizmus" témájára. Lavrov szerint Ukrajnában a „valós helyzet” nem azt jelenti, hogy az adott pillanatban hol állnak az orosz fegyveres erők, hanem az, hogy az emberek miként döntöttek a 2022-es népszavazáson azokon a területeken, amelyeket Moszkva a magáénak minősített.

Bejelentette, hogy New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés tanácskozásának apropójából ismételten sürgetni fogja António Guterresnél, a világszervezet főtitkáránál a 2022-es bucsai "események" kivizsgálását.

Lavrov Indiát és Kínát Oroszország vezető partnerének nevezte, azt hangoztatta, hogy a két ázsiai hatalom „fejlődésének üteme már elérhetetlen a Nyugat számára”. Az állította, hogy Peking és Újdelhi meg akarja őrizni az Oroszország–India–Kína együttműködési formátumot.