Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
328.16
bux:
141721.73
2026. október 7. szerda Amália

Ukrajna 90 ezer orosz katonáról tud a határnál és a megszállt területeken

November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.

"Az ukrán védelmi minisztérium szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet az Ukrajna és Oroszország közötti államhatár közelében, valamint az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten, Donyeck és Luhanszk megyékben. Az ukrán hírszerző ügynökségek által közöltek egybehangzók a helyzetről. A tárca hírszerzési főigazgatósága szerint 2021. november elejétől a határunk közelében és az Oroszország által ideiglenesen megszállt területeken összesen mintegy 90 ezer fős haderő összpontosul" - idézte a hírportál a minisztériumot.

A honlapján közzétett közleményben a tárca kifejtette, hogy ezek az erők magukban foglalják a déli és nyugati katonai körzet 8. és 20. hadműveleti alakulatának csapatait, valamint az orosz Fekete-tengeri Flotta erőit és eszközeit. Emellett az ukrán határ közelében állomásoznak az orosz légierő és a légvégvédelem külön alakulatai és egységei. Az ideiglenesen megszállt donyecki és luhanszki területeken az orosz megszálló erők két hadtestet telepítettek.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2021 második felében Ukrajna határa közelében az orosz fegyveres erők parancsnoksága nagyszabású parancsnoki és törzsgyakorlatot tartott, amelybe bevonták a déli és nyugati katonai körzet erőit, valamint a központi katonai körzet egyes egységeit és alosztályait, valamint légideszant csapatokat. "Ezen hadműveleti és harci kiképzési intézkedések befejezése után a központi katonai körzethez tartozó egységek és alegységek Oroszország európai részén maradtak, azon belül a szmolenszki régióban lévő Jelnya település környékén, a szmolenszki régióban, mintegy 260 kilométerre az ukrán államhatártól" - közölte a minisztérium.

Hozzáfűzte: Oroszország időnként katonai egységeket dob át ukrán területre, csapatokat von az ukrán államhatár közelébe annak érdekében, hogy fenntartsa a feszültséget a régióban és politikai nyomást gyakoroljon a szomszédos államokra.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a napokban a The Washington Post amerikai lap számolt be elsőként arról, hogy Oroszország - úgy mint tavasszal - ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál. A Politico hírportál pedig műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag november 1-jén készültek, és amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország ismét csapatokat és hadi technikát összpontosít az ukrán határ közelében. Kedden azonban Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára cáfolta és dezinformációnak nevezte ezeket a sajtóértesüléseket.

A védelmi tárca közleménye ehhez képest éles fordulatot jelent.

Olekszandr Pavljuk, a Donyec-medencében harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka kedden Nolan Peterson amerikai újságírónak és katonai szakértőnek nyilatkozva biztosított afelől, hogy az ukrán csapatok készen állnak arra az eshetőségre, ha Oroszország kiélezi a fegyveres konfliktust a térségben.

Oroszország már márciusban összevont egy hadgyakorlatra hivatkozva legalább nyolcvanezer katonát Ukrajna keleti határánál és az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×