A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetével szemben nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. A világgazdasági környezet bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb mértékű, ezért a KT kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra – jelentette be véleményében a testület, miután vasárnap megtárgyalta a törvényjavaslat tervezetét. A testület alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat azonosított, és álláspontja szerint a 2026-os hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik, erre tekintettel javasolja a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését.

„A költségvetés elfogadásában a kormányzat visszatért a tavaszi benyújtáshoz, és ez megnöveli a bizonytalanságokat a jövő évi kilátásokkal, de már az idei év várható gazdasági növekedésével, illetve a költségvetés teljesülésével kapcsolatban is. Ráadásul a világban korábban szinte precedens nélküli bizonytalanság uralkodik” – indokolta az Költségvetési Tanács álláspontját az InfoRádióban Horváth Gábor, a testület elnöke. A felvetésre, hogy egyetért-e a költségvetési korai benyújtásával, azt mondta, a tanácsnak törvényi kötelezettsége véleményt mondani a büdzséről akkor, amikor a kormányzat elkészíti a tervezetet. „A tanácsnak jogszabályi kötelezettsége az alkalmazkodás, ugyanakkor kötelezettsége az is, hogy ezekre a kockázatokra felhívja a figyelmet” – tette hozzá, és jelezte, elsősorban a növekedés elmaradása a tervektől befolyásolja a költségvetés bevételeit, ezt a fő kockázatot azonosította a tanács, és ezért adott egy javaslatot a kormányzatnak a tartalékok mértékére. Horváth Gábor emlékeztetett arra, hogy a Költségvetési Tanács már a 2025-ös költségvetés kapcsán is jelezte, hogy a korábbi minimum mértéket alulmúló tartalékkal számolt a kormányzat, és 2026-ra ez tovább csökkent, mindössze 50 milliárd forint volt. „A tanács úgy látta, hogy a szokásos mértéket meghaladó kockázatokkal és a bizonytalansággal nincs összhangban ez az alacsony tartalékmérték” – hangsúlyozta az elnök. A kormány megfogadta a javaslatot, és 192 milliárd forintra emelte a tartalék mértékét.

Horváth Gábor ugyanakkor azt mondta, nem lehet pontosan számszerűsíteni, hogy mekkora lehet az elégséges tartalék, de tekintettel a bizonytalanságra, magasabb összeg nagyobb biztonságot jelentene. Felidézte, hogy tavaly decemberig még volt arra jogszabályi rendelkezés, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések soron minimum a kiadási főösszeg fél, maximum annak 2 százalékát lehet betervezni tartalékként. A 44 ezer milliárdos kiadási főösszeghez képest ez legalább 220 milliárd forintot jelentene. „A megemelt mérték egészen közel van, tehát azt mondhatjuk, hogy ez mindenképpen a jó irányba tett jelentős lépés” – értékelt az elnök.

Arra is emlékeztetett, hogy a kiadási oldalán ennél jelentősebb egyedi tételek is vannak a 2026-os költségvetésben, így csak a fegyverpénz kifizetése 450 milliárd forintos terhet jelent, míg az édesanyák szja-mentessége és a családi adókedvezmény növekedése együttesen 4-500 milliárd forintot tesz ki.

„A kormányzat reménye a finanszírozásra a meginduló gazdasági növekedés, amivel kapcsolatban a vélemény a kockázatokat azonosította. Van egy másik materiálisabb fedezet is, hogy az extraprofitadók a 2026-os költségvetésnek is részét fogják képezni a korábbi tervekkel ellentétben” – mondta Horváth Gábor.