Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
328.16
bux:
141721.73
2026. október 7. szerda Amália
Munkás dolgozik egy szerelősoron a Kia Motors Slovakia zsolnai gyárában 2012. augusztus 22-én. Megkezdte új modellje, a Kia ceed Sportswagon második generációjának sorozatgyártását a szlovákiai autógyár.
Nyitókép: MTI Fotó: Nyikos Péter

A munkaadói képviseletek nyitottak a 4 százalékos emelésre

A jövő héten folytatódnak az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegéről.

A megállapodás megkötése kiemelt érdeke a munkaadói és a munkavállalói képviseletek mellett a kormánynak is, mivel ha nem születik egyezség, reálértéken csökken az érintett mintegy egymillió munkavállaló fizetése.

„A megállapodás, így a béremelés érdekében a Munkástanácsok Országos Szövetsége nyitott arra, hogy

egyezség szülessen a munkáltatókkal a minimálbérek 4 százalékos emeléséről.

Ez az 5 százalékhoz képest pár száz forinttal jelent kevesebb kézhez kapott fizetést. Ha nem születik egyezség, akkor viszont az érintett munkavállalók fizetésének értéke az infláció miatt csökken, míg a nettó és a bruttó összeg nem változik. Ezzel szemben ha a 4 százalékos emelés megvalósul, reálértéken is nőnek a kötelező legkisebb keresetek” – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre.

Munkástanácsok elnöke szerint

februártól van lehetőség a magasabb fizetésre, de az egyezség a januári különbözetet is tartalmazná.

A kötelező legkisebb kereset a 4 százalékos emeléssel bruttó 167 500 forintra nőne, azaz nettó 111 500 forintot kapna kézhez a munkavállaló. Ez 4500 forinttal több, mint a jelenlegi összeg. Ha 1 százalékkal nagyobb növekedésben egyeznének meg a felek, akkor mindössze 800-900 forinttal kapna többet a dolgozó.

A garantált bérminimum az alacsonyabb emeléssel nettó 4500 forinttal lenne több, míg 5 százalékos plusszal 7000 forinttal kapna többet az érintett munkavállaló.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×