A klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot "vagy a városokban nyerjük meg, vagy városokban veszítjük el" – jelentette ki Áder János köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnökét.

Az államfő a közös sajtótájékoztatón közölte: a klímaváltozás elleni küzdelem fő terepét jelentik a városok.

Jelenleg a világ lakosságának több mint 50 százaléka városokban él, és 2050-re négy emberből három városlakó lesz.

Energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében is megkerülhetetlen tényezők a városok - hangsúlyozta.

Áder János felidézte: Budapest 2015-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején, a megyei jogú városok pedig 2018-ban csatlakoztak az Under2 elnevezésű mozgalomhoz, amely azért jött létre, hogy a párizsi klímacsúcs aláíróit "a korábbinál is ambiciózusabb megállapodásra ösztönözze".

Hozzátette: először annak módszertanát kellett kidolgozni, hogy az egyes megyei jogú városokban miként csökkent a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2019 között, valamint a városokra lebontva terv készült a mérsékléséhez szükséges döntésekről.

Áder János elmondta azt is, hogy a szakmai munkát és "a leltár" elkészítését a Kék Bolygó Alapítvány szakmai csapata koordinálta. Jelezte, hogy a két hét múlva kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón kiállítók egy része arra keres választ, miként lehet okosvárosokat építeni, a meglévő infrastruktúrát hatékonyabban és környezetkímélőbb módon működtetni, az energiahatékonyságot javítani.

Szita Károly - aki Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere is - az eseményen beszámolt arról, hogy

Magyarország éves károsanyag-kibocsátásának 24 százalékáért a 23 megyei jogú város a felelős.

Az eredményekre térve úgy fogalmazott: "nem tétlenkedünk, a polgármesterek jelentős eredményekről számoltak be".

A Kék Bolygó Alapítvány koordinálásával elkészített leltár eredményei alapján a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az energiaszektor, utána az ipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság következik, ami meghatározta a városok cselekvési irányát - mutatott rá Szita Károly.

Az MJVSZ elnöke bejelentette: Pécs, Salgótarján és Kaposvár már olyan mértékben, 55 százalékkal csökkentette a kibocsátását, amit eredetileg 2030-ra kellett volna teljesítenie, továbbá nagyon közel van ehhez Szeged, Zalaegerszeg, Érd és Sopron.

A kibocsátás-csökkentő intézkedésekre egyebek mellett példaként említette, hogy Debrecen korszerű közvilágítást alakított ki, Miskolc geotermikussá alakította át a távhőrendszerét, Sopron napelemparkot épített, Szeged szintén a távhőrendszerét korszerűsítette, Kaposváron pedig megépült Közép-Európa legnagyobb – mintegy 100 megawattos – napelemparkja, továbbá a város lecserélte az autóbuszflottáját is.

A jövőre térve rögzítette, hogy a megyei jogú városok a beruházásaiknál figyelembe veszik a fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot. Kecskemét és Kaposvár biomassza-alapúra állítja át távhőrendszerét, a somogyi megyeszékhely ezen felül 2026-ra elektromos buszokra cseréli a mostani sűrített földgázzal működő járműveit, valamint öt másik dunántúli várossal energiaközösséget hoznak létre 60 milliárd forintos beruházással - ismertette, majd leszögezte: "2030-ra mindazt, amit vállaltunk, elérjük, 2050-re pedig klímasemlegesek leszünk".