Infostart.hu
eur:
367.17
usd:
328.42
bux:
141591.88
2026. október 7. szerda Amália
Orbán Viktor miniszterelnök a V4-Egyiptom csúcstalálkozó utáni sajtónyilatkozaton, a Várkert Bazárban 2021. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Koreai egyetemi campus létesülhet Budapesten

A V4-Korea Üzleti Fórum nevű budapesti rendezvényen Orbán Viktor tett erről bejelentést.

Megkezdték a tárgyalásokat egy komoly nagy koreai egyetemi kampusz létrehozásáról Budapesten - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a magyar fővárosban tartott rendezvényen.

A kormányfő a "V4-Korea Üzleti Fórum" megnyitóján kiemelte: a Magyarország és Dél-Korea közötti - egyébként szívélyes, jó és baráti kapcsolatokat - egy szinttel feljebb emelik, stratégiai szintre, és a gazdaságon túl kiterjesztik a tudományra, a kutatásra és az oktatásra is.

Kifejtette: a magyarok számára Dél-Korea egy rejtélyes ország, mert nehéz megérteni, hogy egy ország, amely 50 éve még a legszegényebbek közé tartozott, ma a világ 12. legnagyobb GDP-jét tudja előállítani. "Amikor a kommunizmust sikerült összedönteni, 1990-ben mi is azt reméltük, hogy egy ilyen pályát találunk magunknak", de eltelt 30 év, és nem biztos, hogy megtaláltuk ezt a pályát - fogalmazott. Hozzátette: de az a teljesítmény, amelyet Korea nyújtott az elmúlt évtizedekben, lenyűgöző.

Felidézte: 2010-ben Magyarország lényegében csődben volt, és amikor megnyerték a választást, az első kérése az volt a stratégiai tanácsadók felé, hogy nézzenek meg néhány sikertörténetet, hogy milyen ösvényen induljanak el. Azt kérték, nézzék meg Szingapúrt, Dél-Koreát, Csehországot és Lengyelországot.

Emlékeztetett: Dél-Koreával kapcsolatban azt jegyezték fel, hogy a hagyományt és a technológiát kell kombinálni, "a család az nem egyszerűen fontos, hanem a család az minden", és amíg nincsenek erős családjaink, addig nem lesz erős gazdaságunk sem. Olyan munkaalapú gazdaságot kell létrehozni, amelyben folyamatosan tanulnak az emberek, erős nemzeti öntudat kell, amely önbizalomban fejeződik ki, használni kell a regionális logisztikai adottságokat, rendelkezni kell egy vízióval, valamint hosszú távra kell tervezni - sorolta. Hozzáfűzte: ezek voltak 2010-ben azok a dolgok, amelyeket a koreai sikerből megpróbáltak megérteni.

A kormányfő kitért rá: most egy új világrend alakul ki politikai, gazdasági és technológiai értelemben is. A világgazdasági változásoknak a tempóját keletről diktálják, a forradalmi megújuláson áteső iparágakban a legnagyobb beruházások keletről érkeznek, és hogy mi a versenyképes a modern globális világgazdaságban, azt egyre inkább az ázsiai országok és nagyvállalatok jelölik ki - magyarázta.

Elmondta: van egy olyan nemzetközi mutató, ahol mindkét ország a legjobb tízben van, igaz, Dél-Korea a harmadik helyen, Magyarország pedig a tizediken. Ez a gazdasági komplexitási skála, amely arról szól, hogy egy ország GDP-je hány forrásból, hányfajta iparágból adódik össze. Ez jól mutatja, hogy nagyon széles lehetőségeket kínál a V4-ek gazdasága - mutatott rá.

Orbán Viktor a magyar-koreai gazdasági kapcsolatokat illetően közölte: a kereskedelmi forgalom az elmúlt 10 évben a tízszeresére növekedett, a világjárvány alatt is rekordot döntött, és az idén a tavalyit is meg fogja haladni a kereskedelmi volumen.

Azt mondta: Magyarországon a dél-koreaiak adják a negyedik legnagyobb beruházói közösséget, és Dél-Koreához köthető az a korábban ismeretlen jelenség, hogy 2019-ben nem egy nyugati országból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, 2019-ben ugyanis Dél-Korea volt a legnagyobb befektető. Jelenleg 4 milliárd dollárnyi dél-koreai vállalati beruházás zajlik Magyarországon, és további 16 koreai beruházás megindításáról zajlanak tárgyalások - tette hozzá.

A miniszterelnök az európai helyzettel kapcsolatban kifejtette: "Európa ma vajúdik", elvesztette az elmúlt években a versenyképességét, "elvesztettük ezt a gazdaságban, elvesztettük a hatékonyságban, demográfiai gondok is gyötörnek bennünket, és biztonsági problémákkal is meg kell küzdenünk".

Úgy látja, egész Európát egyetlen kérdés foglalkoztatja: hogyan tudja az EU visszanyerni azt a versenyképességét, amellyel még a 2008-as pénzügyi válság előtt rendelkezett. Olyan gazdaságpolitikával nem tudjuk visszanyerni a versenyképességet, amely a középpontba nem a hatékonyság növelését állítja - vélekedett.

Kiemelte: Magyarország ezért támogatja a digitalizációt, a zöld gazdaságot, az adócsökkentést, a még nyitottabb kereskedelempolitikát, de nem támogatja a protekcionista elképzeléseket, az adóemeléseket, "és nem tudjuk támogatni a szocialisztikus elképzeléseket sem".

Orbán Viktor szerint az európai versenyképesség visszanyerésére való törekvésben "Korea a barátunk, Korea a segítségünkre lesz". Minél szélesebb és mélyebb együttműködés lesz Dél-Korea és az Európai Unió, Dél-Korea és a visegrádi négyek (V4), illetve Dél-Korea és Magyarország között, annál hamarabb nyeri vissza az egész európai kontinens versenyképességét a világgazdaságban - jelentette ki a kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Csúnya mínuszban az OTP!

Csúnya mínuszban az OTP!

Európában negatív hangulatban telik a kereskedés. Délelőtt megütötték az eurót, és meredeken emelkedni kezdtek a francia hozamok is, miután az EKB egyik döntéshozója bemondta, hogy a francia helyzet nem olyan, hogy a jegybanknak be kéne adatkoznia. A tőzsdén különösen a francia bankrészvények kerültek nyomás alá. Idehaza különösen az OTP teljesít rosszul, a bankrészvény közel 3 százalékos mínuszban áll szerda délután. Piacmozgató események szempontjából ma Amerikára lesz érdemes figyelni, ugyanis szerda este jelenik meg a Fed legutóbbi ülésénke jegyzőkönyve. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×