"A sürgősségi ellátásról téves elképzelések vannak a lakosság körében, ezek közél tartozik az is, hogy aki bejön, azt nagyon gyorsan ellátják. Ezért szoktuk mi azt mondani, hogy

a sürgősségi ellátás nem azonos a gyorsasági ellátással"

- mondta Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke.

A beteg állapota dönti el ugyanis, hogy milyen gyorsan vizsgálják meg. Ha kritikus állapotban van, akkor nagyon hamar az orvos elé kerül, ha nincs, akkor viszont alacsonyabb prioritási kategóriába kerül, és mindaddig, amíg vannak olyan betegek, akik gyorsabb orvosi beavatkozást igényelnek,  várakozni kényszerül. Ezért a sürgősségi osztályok belépőkapuja egy vizsgálat, amelynek az a feladata, hogy kiderítse, a bejövő beteg milyen sürgősségi kategóriába tartozik. 

"Az alapelv az, hogy a beteget kezelni kell, de természetesen fel lehet hívni a figyelmét arra, hogy nagyon sok lesz a várakozási idő, mert a problémája, amellyel jelentkezett, nem a sürgősségire tartozik, de

úgy nem küldenek el beteget, hogy orvos meg ne vizsgálná" 

- mondta Bognár Zsolt, és hozzátette, sok esetben kikerülik a betegek az alapellátásban dolgozó orvosok szűrő és betegirányító funkcióját, és ez plusz terhelést jelent a sürgősségi osztályokon.

"Mindenki a sürgősségin szeretne ellátást nyerni, és ez tumultuózus jeleneteket tud okozni" - mondta a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke.

Bognár Zsolt azt javasolja, hogy ma már az interneten nagyon sok olyan információ fellelhető, amelyből kiderül, hogy melyek azok a tünetek és panaszok, amelyekkel mindenképpen a sürgősségi osztályhoz kell fordulni.

"Vannak olyan kórképek, amelyeknél nem kérdés, hogy mentőt kell hívni,

vagy a legközelebbi sürgősségi osztályra kell menni" - mondta a doktor, és jelezte, a társaság most a felvilágosításnak egy másik módját is elkezdni: olyan kiadványokat készít, olyan csatornákat keres, amelyek révén el tudja érni a társadalom legszélesebb rétegét, hogy ezeket az információkat minél több embernek hozzáférhetővé tegye.