eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az országos pártlistás szavazólap levélben történő szavazásra készült mintáját mutatja Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője a külföldön élő magyar választók levélcsomagjainak postázásáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az NVI Alkotmány utcai székházában 2018. március 19-én. A szavazólapon 23 pártlista neve szerepel. A Nemzeti Választási Iroda ezen a napon megkezdte a levélcsomagok postázását.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Jelentősen nőtt a választói aktivitás, jelentős Fidesz vezetés

Pontosan négy évvel ezelőtti szinten áll a Fidesz támogatottság a ZRI Závecz Research márciusi felmérése szerint. A DK és az MSZP-P is a bejutási küszöb alatt a teljes népesség körében.

Az elmúlt egy hónapban a Fidesz táborának mérete nem változott, a kormánypárt a teljes népesség 32 százalékának támogatását tudhatja maga mögött. A kampány eddigi szakaszában új szimpatizánsokat csak a Jobbiknak sikerült szereznie, az utóbbi hetekben 11-ről 14 százalékra emelkedett a tábora – közölte legújabb kutatása alapján a Závech Research.

  • Az MSZP-Párbeszéd listáját a választókorúak 9 százaléka támogatja, ugyanannyian, mint egy hónapja.
  • Az LMP 5,
  • a Demokratikus Koalíció 4 százalékon áll.
  • A Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt a teljes népesség 2 százalékára számíthat,
  • az Együtt 1 százalékon áll.

A pártoktól távolságot tartók csoportja kisebb lett, 33-ról 30 százalékra.

Jelentős mértékben nőtt a politikai aktivitás mértéke, február első felében 46, most már 56 százalék ígérte részvételét az április 8-i választásra. Közöttük vannak a biztos pártválasztók, akik ott lesznek a szavazás napján az urnáknál és már támogatásra érdemes pártjuk is van.

Ebben az elkötelezett és aktív csoportban a Fidesz 47 százalékot ér el, a Jobbikot 19 százalék támogatja. A biztos pártválasztók körében az MSZP-Párbeszéd 13 százalékot kap, a DK-t 8, az LMP-t 6 százalék – ez az öt politikai erő esélyes a parlamentbe jutásra. A Momentum az aktív szavazók 3 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutya Párt 2 százalékos, az Együtt 1 százalékos.

A pártok az elmúlt egy hónapban ugyan aktívabbá tették szimpatizánsaikat, de még korántsem járatták csúcsra a mozgósítást.

A Fidesz 2,6 milliós táborának bő kétharmada ígéri április 8-i részvételét, tehát a kormánypártnak a sikeres szereplés érdekében 800 ezer hívét még meg kell győznie a szavazás szükségességéről. A Jobbik 1,1 milliónyi támogatójának csaknem kétharmada biztosan elmegy szavazni, tehát nagyjából 400 ezer főt kell aktivizálnia a pártnak. Az MSZP–Párbeszéd listáját támogató 700 ezer főből egyelőre 400 ezren tekinthetők biztos voksolónak, a többiek valószínűsítik az elmenetelüket, őket buzdítaniuk szükséges.

A Demokratikus Koalíció hívei a legelszántabbak, 350 ezer támogatójuk kilenctizede bizonyos a részvételében, néhány tízezer főt kell csak megerősíteniük ebben. Az LMP-nek van a legtöbb dolga az aktivizálásban, 400 ezres táboruk valamivel több mint fele aktív, tehát szűk 200 ezer főt kell rábírniuk a részvételre.

A felmérés szerint tehát

a pártok belső tartaléka jelentős, eredményük leginkább azon múlik, mennyire képesek meglévő, de nem aktív szavazóikat elvinni az urnákhoz.

Ha ez a Fidesznek valamivel jobban vagy ugyanolyan mértékben sikerül, mint az ellenzéknek, akkor nagy a valószínűsége a kétharmadnak. Ha a belső tartalékokat az ellenzéki pártok használják ki valamivel hatékonyabban – függetlenül az esetleges további koordinált jelöltindulásoktól, visszalépésektől – akkor ez megakadályozható.

A kormány maradását kívánók aránya jelenleg 40 százalék, közülük 6 százaléknyian, nagyjából félmillióan nem kötelezték el magukat a Fidesz mellett. Nem tűnnek túl aktívnak, minden harmadik akar voksolni, vagyis a Fidesz külső tartaléka 150-180 ezer fő között lehet. Az ellenzéknek ennél jelentősebb többletszavazói forrása van.Kormányváltást a népesség 46 százaléka szeretne, közülük 11 százaléknyian, körülbelül 900 ezren párt nélkül vannak. E csoport bő négytizede szándékozik voksolni, ők 350-400 ezren jelentik az ellenzéki pártok külső tartalékát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×