A pozsonyi Denník N napilap egyik cikke szerint a szlovák vámhatóság olyan termékek kivitelére ad engedélyt, amelyek orosz fegyvergyártó cégeknél landolnak. Ezzel pedig Szlovákia az orosz hadsereg fegyverraktárát tölti fel. A cikk szerint az Oroszországba irányuló sok ezer, katonai célra felhasználható alkatrész leszállítása akár az Európai Unió által kivetett szankciók megsértését is jelentheti.
Szlovákia az orosz–ukrán háború kezdetétől kiáll Ukrajna mellett, és agresszornak tartja az orosz felet. A szlovákok páncélozott tarackágyúkkal is segítették az ukránokat, az önjáró lövegeket már be is vetették a fronton. A Denník N szlovák napilap magyar mutációjának online felületén, a napunk.sk oldalon azonban megjelent egy írás, amely azt taglalja, hogy
Szlovákia két kapura játszik, és az ukránoknak szánt fegyvertámogatás mellett olyan eszközöket juttatott Oroszországba, melyeket az oroszok felhasználtak az ukránok ellen a háborúban.
Minderre úgy derült fény, hogy október végén egy, az oroszok által használt iráni Mohajer-6 típusú drón csapódott a tengerbe Odessza mellett. A drónt egy osztrák gyártmányú motor hajtotta. A gyártó cég elutasította, hogy szállítana Iránnak, és azonnali vizsgálatot rendelt el. Ez az ügy úgy függhet össze Szlovákiával, hogy idén áprilisban a vámhivatal engedélyezte egy privigyei cégnek, hogy egy ilyen repülőgépmotort adjon el Iránnak. Arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy ez a motor végül az oroszok által Ukrajnában bevetett iráni drónt hajtotta volna. Azonban
Szlovákiából nagyon sok olyan termék kerül ki Iránba és közvetlenül Oroszországba is, melyet a hadiipar is fel tud használni
vagy fegyverek alkatrészeként, vagy ilyen alkatrészek előállítására.
Ilyen alkatrész például a csapágy. Július végén a szlovák vámosok engedélyezték 3750 darab csapágy Oroszországba exportálását. A csapágyak egy jaroszlavli vállalathoz kerültek, amely motoralkatrészeket gyárt. A cég az egyik beszállítója a belarusz MAZ-nak, ami különféle rakétarendszerekhez sőt interkontinentális ballisztikus rakétákhoz is gyárt hordozó gépjárműveket.
Az olyan termékek exportjának az engedélyeztetése, amelyek katonai és nem katonai célra is felhasználhatók, a szlovák gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik. A tárcának azonban nincs tudomása ilyen exportszállítmányokról. Közleményükben leszögezték, hogy Oroszország és Irán olyan országok, amelyek szankciós listán vannak, ezért az ilyen, kettős célra felhasználható áruk kiviteléhez a minisztérium engedélye szükséges. A gazdasági minisztérium válaszában az áll, hogy ha a vámhatóság ellenőrzés során megállapítja, hogy milyen engedélyekhez kötött az ilyen típusú termékek kivitele, és amennyiben ezek az engedélyek nem állnak rendelkezésre, akkor erre az árucikkre nem állíthat ki a Pénzügyőrség exportengedélyt.
Jiří Žežulka, a Pénzügyőrség igazgatója azt mondta, hogy ha egy árucikk nem szerepel az uniós szankciós listán, akkor ők nem tudnak beavatkozni. A gazdasági minisztériumra hárította a felelősséget, mondván, hogy a szállítás engedélyeztetése az ő hatáskörük. A Pénzügyőrség viszont a pénzügyminisztérium alá tartozik. Ez a tárca azonban egyelőre nem foglalt állást az ügyben.