Infostart.hu
eur:
379.81
usd:
322.51
bux:
126963.51
2026. február 23. hétfő Alfréd
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Jöhet az ellenbrexit: az unióba tartanak a skótok

Rövid ideig örülhetett Boris Johnson miniszterelnök. A múlt heti helyi választásokon csapást mért a munkáspárti ellenzékre, de Skóciában a makacsul a függetlenséget megcélzó SNP nyert. A brit kormány most nagy beruházásokkal akarja megbékíteni az országrészt.

Lehet, hogy Londont nem szerezték meg a brit konzervatívok, bár jelöltjük sokkal jobban szerepelt, mint várták, az észak-angliai kikötőben, Hartleypoolban viszont egy pótválasztáson kilökték a hatalomból az ott évtizedek óta bebetonozott Munkáspártot. Ezzel pedig hatalmas válságot és belvitát kavartak a politikai ellenfélnél. Sir Keir Starmer pártvezér gyorsan lefokozta helyettesét, akit felelősnek kiáltott ki a választási kudarcért. Gyávaság! – vágta a fejéhez a vele szemben álló platform.

A brit Munkáspárton belül most újra beindul a harc a hagyományosan balos erők és a centristák között. Boris Johnson és a konzervatívok egy napig örülhettek a hírnek. A csütörtöki választások után szombatra viszont világossá vált, hogy Skóciában a pandémiát profi módon kezelő, harcosan elszakadáspárti Skót Nemzeti Párt lesz negyedszerre is az úr, bár az autonóm parlamentben nem szerzett abszolút többséget.

Nicola Sturgeon, az SNP vezére és Skócia első minisztere ezek után az üzente Londonba: nincs „demokratikus érv”, amellyel blokkolhatnák az újabb függetlenségi népszavazást. Csakhogy az alkotmányjog szerint van: a központi kormány beleegyezése kell a referendumhoz.

Skócia legutóbb 2014-ben szavazott a Nagy-Britanniából való kiválásról – amit akkor „egy nemzedék során egyszeri” voksnak neveztek. A lakosok 55 százaléka végül a maradást választotta.

Mivel azonban a brexit népszavazáson a skótok az angolokkal szemben döntő többségben az uniós tagság fenntartására szavaztak, Sturgeon és pártja felmelegítette a kiválás ötletét. A brit kormány jogi érvekkel próbálja akadályozni a skótok újabb népszavazását és most már pénzzel is.

A The Times című lap szerint London anyagiakkal támogatja majd az elmaradt rákkezelések lefolytatását és több milliárd fontot adhat az infrastruktúra fejlesztésére. Mindezt azért, hogy a skótoknak ne legyen kedvük a második referendumhoz, és belássák: jobb az unióban, mármint a brit unióban maradni.

Johnson miniszterelnök csúcstalálkozót hívott össze az államalkotó brit nemzetek vezetőivel, és itt érvel majd amellett, hogy közvetlenül pumpáljanak központi kormánypénzeket a problémákkal küzdő területekre. A skót egészségügyet például a helyi autonóm kormány igazgatja, de London most közvetlenül adna pénzt a rákbetegek kezelésére. Emellett fejlesztené a skót közlekedési hálózatot és a kikötőket.

A brit kormány saját tanulmányára hivatkozva azt állítja, hogy a skót választók most nem vágynak újabb népszavazásra, de dühíti őket, hogy London akarja megmondani, van-e joguk hozzá. A skót függetlenség ellen állt ki az amúgy skót származású volt miniszterelnök, Gordon Brown is, aki szerint egy jelentős csendes többség elutasítja a kiválást. Viszont Johnson brit patrióta retorikája elidegeníti őket – mondta –, jobb lenne az együttműködésre helyezni a hangsúlyt.

Címlapról ajánljuk

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Ukrajna vasárnap drónok százaival támadta Oroszországot, ezért átmenetileg korlátozták a légi forgalmat Moszkva négy repülőterén. Ez azt követte, hogy Oroszország csaknem 300 drónnal és ötven rakétával mért tömeges csapássorozatot Ukrajnára vasárnapra virradóan, egy ember meghalt a kijevi régióban. Közben Lvivben (Lembergben) robbanások következtében meghalt egy 23 éves rendőrnő, 25-en pedig megsérültek. A nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz terrorcselekmény történt. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja elárulta: az ukrajnai háború lezárása a "vezetők szintjén" ütközik nehézségekbe, de heteken belül újabb tárgyalási forduló várható, ami akár orosz-ukrán csúcstalálkozóhoz is vezethet. Ezen Trump csak akkor venne részt, ha úgy érzi, képes azt "kiteljesíteni", és a "legjobb eredményt" elérni. Orosz sajtóhírek szerint most csütörtökön folytatódhat a tárgyalás. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbb fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×