Infostart.hu
eur:
361.33
usd:
308.34
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

"Elnyújthatja a járványt a vakcinanacionalizmus"

Vakcinanacionalizmustól tartanak a nemzetközi egészségügyi szervezetek. A gazdag országok már előre megkezdték a még nem engedélyezett koronavírus elleni oltóanyagok felvásárlását és már többmillió adagot kötöttek le, miközben kérdéses, hogy máshová is jut-e majd belőlük.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió a Pfizer, a BioNtech, az AstraZeneca és a Moderna gyógyszercégekkel szerződött le, hogy többszázmillió adag Covid-19 elleni vakcinát biztosítson polgárainak.

„Kétoldalú alkukkal azonban nem lehet kihozni az optimumot” – mondta Seth Berkley, annak a COVAX nevű programnak az egyik vezetője, amelynek célja, hogy gyorsan és egyenlő feltételek mellett juthasson a világ minden része hozzá a oltóanyagokhoz.

A Pfizer gyógyszergyár egyszerre tárgyal az Európai Unióval és az egyes tagállamokkal, Nagy-Britannia pedig a GlaxoSmithKline és a Sanofi gyártókkal kötött megállapodást.

Az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet szerint mindez ahhoz vezet, hogy

a „gazdag országok felhalmozzák az oltóanyagot, ami a vakcinanacionalizmus veszélyes megnyilvánulása”.

Egyszer már volt ilyen, de ez a pandémia súlyosabb

Ezzel arra utalnak, hogy hasonló lehet a helyzet mint a 2009-2010-es H1N1-járvány idején, amikor a fejlett országok felvásárolták az összes oltóanyagot és az egy ideig az nem volt elérhető a szegényebb országok számára.

Szakértők szerint a mostani pandémia jóval nagyobb veszélyt jelent.

Ha nem marad vakcina a világ fejletlenebb részének, azzal nem csak ott lesz gond, hanem mindenhol, mert elnyújtják a járványt.

„Egyes országok most épp azt teszik, amitől tartottunk – azaz mindenki csak a saját javát nézi” – mondta Gayle Smith, az Amerikai Fejlesztési Ügynökség volt vezetője és a One Campaign nevű, a szegénység felszámolásáért és a betegségek megelőzéséért küzdő csoport vezetője.

Igazságos elosztás vs mindenki magára gondol

Eddig 75 ország jelezte, hogy csatlakozik a vakcinák igazságos elosztását célzó COVAX finanszírozási programhoz, mely az Egészségügyi Világszervezet és a Járványokra Való Felkészülést Segítő Innováció Koalíciója nevű szervezet védnöksége alatt fut. A programban 90 szegényebb ország is részt vesz, ezek beszerzéseit adományokból támogatják.

Ugyanakkor az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – melyek saját oltóanyagot fejlesztenek – nem csatlakozott a COVAX-hoz.

Emellett egy uniós forrás azt állította a Reuters hírügynökségnek, hogy az Európai Bizottság is azt javasolta a tagállamoknak, ne vásároljanak vakcinát a programon keresztül.

A COVAX célja hogy a csatlakozó államok lakosságának 20 százalékának biztosítsanak Covid-19 ellen védelmet nyújtó szert, de a csak magukra gondoló országok és régiók egész lakosságukat le akarják fedni.

Kétmilliárd adag vakcinán kell osztozni jövőre

Thomas Bollyky, az Amerikai Külkapcsolatok Tanácsa nevű szervezet globális egészségügyi programjának vezetője is arról beszélt, hogy néhány gazdag ország „leblokkolja az oltóanyag-kínálatot azzal, hogy versenyez a multilaterális ellátási megállapodásokkal... ez egy véges forrás, valamennyire ki lehet terjeszteni, de nem nagyon”.

Szakértők szerint arra lehet számítani, hogy a jövő év végére körülbelül kétmilliárd vakcina-adagja lesz a világnak, abban az estben ha az ígéretes vakcinák valóban hatékonynak bizonyulnak a most folyó, utolsó stádiumban lévő klinikai kísérletekben.

„Ha az Egyesült Államok és az Európai Unió egészét el akarják látni, akkor az 1,7 milliárd dózist jelent és akkor nem marad másoknak... ha 30-40 országnak lesz oltóanyaga, akkor a járvány a fennmaradó 150 államban fog terjedni”

– mondta Seth Berkley.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×