Infostart.hu
eur:
350.31
usd:
301.84
bux:
136976.24
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

"Elnyújthatja a járványt a vakcinanacionalizmus"

Vakcinanacionalizmustól tartanak a nemzetközi egészségügyi szervezetek. A gazdag országok már előre megkezdték a még nem engedélyezett koronavírus elleni oltóanyagok felvásárlását és már többmillió adagot kötöttek le, miközben kérdéses, hogy máshová is jut-e majd belőlük.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió a Pfizer, a BioNtech, az AstraZeneca és a Moderna gyógyszercégekkel szerződött le, hogy többszázmillió adag Covid-19 elleni vakcinát biztosítson polgárainak.

„Kétoldalú alkukkal azonban nem lehet kihozni az optimumot” – mondta Seth Berkley, annak a COVAX nevű programnak az egyik vezetője, amelynek célja, hogy gyorsan és egyenlő feltételek mellett juthasson a világ minden része hozzá a oltóanyagokhoz.

A Pfizer gyógyszergyár egyszerre tárgyal az Európai Unióval és az egyes tagállamokkal, Nagy-Britannia pedig a GlaxoSmithKline és a Sanofi gyártókkal kötött megállapodást.

Az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet szerint mindez ahhoz vezet, hogy

a „gazdag országok felhalmozzák az oltóanyagot, ami a vakcinanacionalizmus veszélyes megnyilvánulása”.

Egyszer már volt ilyen, de ez a pandémia súlyosabb

Ezzel arra utalnak, hogy hasonló lehet a helyzet mint a 2009-2010-es H1N1-járvány idején, amikor a fejlett országok felvásárolták az összes oltóanyagot és az egy ideig az nem volt elérhető a szegényebb országok számára.

Szakértők szerint a mostani pandémia jóval nagyobb veszélyt jelent.

Ha nem marad vakcina a világ fejletlenebb részének, azzal nem csak ott lesz gond, hanem mindenhol, mert elnyújtják a járványt.

„Egyes országok most épp azt teszik, amitől tartottunk – azaz mindenki csak a saját javát nézi” – mondta Gayle Smith, az Amerikai Fejlesztési Ügynökség volt vezetője és a One Campaign nevű, a szegénység felszámolásáért és a betegségek megelőzéséért küzdő csoport vezetője.

Igazságos elosztás vs mindenki magára gondol

Eddig 75 ország jelezte, hogy csatlakozik a vakcinák igazságos elosztását célzó COVAX finanszírozási programhoz, mely az Egészségügyi Világszervezet és a Járványokra Való Felkészülést Segítő Innováció Koalíciója nevű szervezet védnöksége alatt fut. A programban 90 szegényebb ország is részt vesz, ezek beszerzéseit adományokból támogatják.

Ugyanakkor az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – melyek saját oltóanyagot fejlesztenek – nem csatlakozott a COVAX-hoz.

Emellett egy uniós forrás azt állította a Reuters hírügynökségnek, hogy az Európai Bizottság is azt javasolta a tagállamoknak, ne vásároljanak vakcinát a programon keresztül.

A COVAX célja hogy a csatlakozó államok lakosságának 20 százalékának biztosítsanak Covid-19 ellen védelmet nyújtó szert, de a csak magukra gondoló országok és régiók egész lakosságukat le akarják fedni.

Kétmilliárd adag vakcinán kell osztozni jövőre

Thomas Bollyky, az Amerikai Külkapcsolatok Tanácsa nevű szervezet globális egészségügyi programjának vezetője is arról beszélt, hogy néhány gazdag ország „leblokkolja az oltóanyag-kínálatot azzal, hogy versenyez a multilaterális ellátási megállapodásokkal... ez egy véges forrás, valamennyire ki lehet terjeszteni, de nem nagyon”.

Szakértők szerint arra lehet számítani, hogy a jövő év végére körülbelül kétmilliárd vakcina-adagja lesz a világnak, abban az estben ha az ígéretes vakcinák valóban hatékonynak bizonyulnak a most folyó, utolsó stádiumban lévő klinikai kísérletekben.

„Ha az Egyesült Államok és az Európai Unió egészét el akarják látni, akkor az 1,7 milliárd dózist jelent és akkor nem marad másoknak... ha 30-40 országnak lesz oltóanyaga, akkor a járvány a fennmaradó 150 államban fog terjedni”

– mondta Seth Berkley.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

A miniszterelnök a hétfői ülésen napirend előtt idézett egy mondatot egy 2024-es kormányzati jegyzőkönyvből: „A migrációs feszültséget 2026-ra szükséges kiélezni” – az Orbán-kormány élezni akarta a helyzetet, nem megoldani, mondta Magyar Péter, aki idézett 2024-es jegyzőkönyveket arról is, hogy az Orbán-kormány végre akarta hajtani a migrációs paktumot. Mint mondta, a Tisza-kormány azt fogja tenni, amit mond, véget vet a hazudozásnak – mondta. Ez a nyári szünet előtti utolsó „rendes” ülésnap, keddtől nyáron már csak rendkívüli ülésnapok jönnek. Az Országgyűlés hétfőn szavazhat a miniszterelnöki ciklusok 8 évre korlátozásáról.

Orbán Anita: Magyarország visszatér

Magyarország újra európai országként viselkedik, a nemzetérdeket mindig szem előtt tartva, de azt a szövetségi rendszeren belül érvényesítve – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Luxemburgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Nagy bejelentés Donald Trumptól: ütik az olajat, szárnyalnak a tőzsdék

Nagy bejelentés Donald Trumptól: ütik az olajat, szárnyalnak a tőzsdék

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, és pénteken Svájcban tartják a hivatalos aláírási ceremóniát. Donald Trump ezek után bejelentette, hogy elrendelte a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Az olaj azonnal árfolyameséssel reagált a hírre, a tőzsdék pedig raliznak, Ázsiában a japán, és a dél-koreai tőzsde közel 5 százalékot ugrott, és Európában is határozott emelkedés látszik. Bár Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy közel lehet a megállapodás, ez a mostani előzetes egyezség úgy tűnik, hogy valóban lezárhatja a február vége óta tartó háborút. A konfliktus nyomán megemelkedett olajárakat megszenvedi a gazdaság, főleg az inflációs nyomás növekedésén keresztül, miközben az olyan iparágak, mint a légi közlekedés, jóval magasabb működési költségekkel szembesülnek. Vagyis ha tényleg összejön a megállapodás, az a gazdaság számos pontján fellélegzést okozhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×