Infostart.hu
eur:
365.24
usd:
325.16
bux:
143326.2
2026. október 22. csütörtök Előd
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

"Elnyújthatja a járványt a vakcinanacionalizmus"

Vakcinanacionalizmustól tartanak a nemzetközi egészségügyi szervezetek. A gazdag országok már előre megkezdték a még nem engedélyezett koronavírus elleni oltóanyagok felvásárlását és már többmillió adagot kötöttek le, miközben kérdéses, hogy máshová is jut-e majd belőlük.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió a Pfizer, a BioNtech, az AstraZeneca és a Moderna gyógyszercégekkel szerződött le, hogy többszázmillió adag Covid-19 elleni vakcinát biztosítson polgárainak.

„Kétoldalú alkukkal azonban nem lehet kihozni az optimumot” – mondta Seth Berkley, annak a COVAX nevű programnak az egyik vezetője, amelynek célja, hogy gyorsan és egyenlő feltételek mellett juthasson a világ minden része hozzá a oltóanyagokhoz.

A Pfizer gyógyszergyár egyszerre tárgyal az Európai Unióval és az egyes tagállamokkal, Nagy-Britannia pedig a GlaxoSmithKline és a Sanofi gyártókkal kötött megállapodást.

Az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet szerint mindez ahhoz vezet, hogy

a „gazdag országok felhalmozzák az oltóanyagot, ami a vakcinanacionalizmus veszélyes megnyilvánulása”.

Egyszer már volt ilyen, de ez a pandémia súlyosabb

Ezzel arra utalnak, hogy hasonló lehet a helyzet mint a 2009-2010-es H1N1-járvány idején, amikor a fejlett országok felvásárolták az összes oltóanyagot és az egy ideig az nem volt elérhető a szegényebb országok számára.

Szakértők szerint a mostani pandémia jóval nagyobb veszélyt jelent.

Ha nem marad vakcina a világ fejletlenebb részének, azzal nem csak ott lesz gond, hanem mindenhol, mert elnyújtják a járványt.

„Egyes országok most épp azt teszik, amitől tartottunk – azaz mindenki csak a saját javát nézi” – mondta Gayle Smith, az Amerikai Fejlesztési Ügynökség volt vezetője és a One Campaign nevű, a szegénység felszámolásáért és a betegségek megelőzéséért küzdő csoport vezetője.

Igazságos elosztás vs mindenki magára gondol

Eddig 75 ország jelezte, hogy csatlakozik a vakcinák igazságos elosztását célzó COVAX finanszírozási programhoz, mely az Egészségügyi Világszervezet és a Járványokra Való Felkészülést Segítő Innováció Koalíciója nevű szervezet védnöksége alatt fut. A programban 90 szegényebb ország is részt vesz, ezek beszerzéseit adományokból támogatják.

Ugyanakkor az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – melyek saját oltóanyagot fejlesztenek – nem csatlakozott a COVAX-hoz.

Emellett egy uniós forrás azt állította a Reuters hírügynökségnek, hogy az Európai Bizottság is azt javasolta a tagállamoknak, ne vásároljanak vakcinát a programon keresztül.

A COVAX célja hogy a csatlakozó államok lakosságának 20 százalékának biztosítsanak Covid-19 ellen védelmet nyújtó szert, de a csak magukra gondoló országok és régiók egész lakosságukat le akarják fedni.

Kétmilliárd adag vakcinán kell osztozni jövőre

Thomas Bollyky, az Amerikai Külkapcsolatok Tanácsa nevű szervezet globális egészségügyi programjának vezetője is arról beszélt, hogy néhány gazdag ország „leblokkolja az oltóanyag-kínálatot azzal, hogy versenyez a multilaterális ellátási megállapodásokkal... ez egy véges forrás, valamennyire ki lehet terjeszteni, de nem nagyon”.

Szakértők szerint arra lehet számítani, hogy a jövő év végére körülbelül kétmilliárd vakcina-adagja lesz a világnak, abban az estben ha az ígéretes vakcinák valóban hatékonynak bizonyulnak a most folyó, utolsó stádiumban lévő klinikai kísérletekben.

„Ha az Egyesült Államok és az Európai Unió egészét el akarják látni, akkor az 1,7 milliárd dózist jelent és akkor nem marad másoknak... ha 30-40 országnak lesz oltóanyaga, akkor a járvány a fennmaradó 150 államban fog terjedni”

– mondta Seth Berkley.

Címlapról ajánljuk

Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Miután őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, a fia, Matolcsy Ádám is feltűnt a rendőrség körözési listáján. Az ügyészség korábban közölte: szerdán két embert vett őrizetbe a főügyészség, és két ember ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Előzőleg gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt és bűntársait. A letartóztatásról várhatóan pénteken dönt a bíróság.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Megfázott a forint

Megfázott a forint

Kora délutánra 365,7-ig gyengült szerdán a forint az euróval szemben, a dollár pedig 326 forintra, így a magyar deviza a kedd reggeli 362,4-es szint óta szinte megállás nélkül veszített értékéből. Igaz, délután óta a gyengülés megállt, de fordulat nem következett be, enyhe mínuszban oldalazik a forint. A hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást egyszerre fűti a romló nemzetközi hangulat – a francia tízéves hozam 24 éves csúcsra, 5 százalékra ugrott, emelkednek az amerikai hozamok, és újra drágul az olaj és a gáz – és a költségvetés bejelentése utáni piaci átpozicionálás. Közben Kármán András pénzügyminiszter Reutersnek adott interjút: a tárcavezető akár 2032-es euróbevezetésről beszélt, az ERM-2-be lépéssel kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×