2030-ra a mostani szint felére akarja csökkenteni az Európai Bizottság a növényvédőszerek használatát és a termőföldek minimum negyedén javasolja a biogazdálkodást a mostani 8 százalékkal szemben. Hárommilliárd új fa elültetését szeretnék elérni az Unió országaiban, miközben felére akarják csökkenteni a baktériumölő szerek, köztük az antibiotikumok használatát – többek között ez szerepel Brüsszel szerdán ismertetett új élemiszerpolitikai terveiben, amelyeket a tagországoknak kell szentesíteniük.

A Földtől az asztalig (Farm to fork, F2F) néven is emlegetett politika kapcsolódik az Unió klímaterveihez – brüsszeli adatok szerint a mezőgazdaság adja az uniós emisszió egytizedét.

Frans Timmermans bizottsági alelnök, a Green Dealként ismert politika felelőse azzal próbálta népszerűsíteni a tervet, hogy az segíthet az Uniónak magához térnie a koronavírus-pandémia okozta sokkból és közel 2 ezer milliárd euró értéket termelhet.

A bizottság szerint a biogazdálkodás felfuttatása hektáronként 10-20 százalékkal több állást kreálhat, mint a hagyományos mezőgazdaság – említette meg a MarketWatch portál.

"A környezetvédelmi és klímakérdések hanyagolása extrém időjáráshoz vezethet és átlagban 2%-kal csökkentheti az uniós GDP-t”

– tette hozzá a biztos, aki harapófogóban érezheti magát, mert a javaslatnak egyaránt nekimentek a gazdák és a környezetvédelmi aktivisták is.

A COPA-COGECA európai gazdaszövetség szerint mindez „támadás az európai mezőgazdaság ellen, és nem veszi figyelembe a Covid-19 teremtette helyzetet. A gazdáknak egyedül kell magukra vállalni a klíma és környezetvédelem költségeit”, ami jövedelem kiseséshez vezethet.

Klíma- és környezetvédelmi aktivisták – köztük a Greenpeace – viszont méginkább változásra kényszítenék a gazdálkodókat. Ők azért bírálták a tervet, mert Brüsszel úgymond nem tesz eleget a hústermelés és a húsfogyasztás mérsékléséért.

„A bizottság végre elfogadta, hogy a tudomány szerint a hústermelés és -fogyasztás káros az egészségre, pusztítja a környezetet és klímakatasztrófához vezet... de úgy döntött, hogy nem tesz ellene semmit”

– szól a Greenpeace – Európa egyes részein valószínűleg nem sok szimpátiával fogadott – véleménye. Különösen mivel a program szerint az Unió földjeinek és tengereinek 30 százalékát olyan védett övezetté kell formálni, ahol helyreáll a biodiverzitás.

A kampányszervezet gyávasággal is megvádolta az Uniót, amiért az nem állítja le a néhány millió eurós támogatást, amit a hús reklámozására fordít, miközben az aktivisták szerint milliárdok mennek el a hús túltermelésének dotálására is.

Bőrükön érzik a gazdák a járvány hatásait

A Covid-19 járvány közben egyaránt sújtotta a hagyományos és biogazdákat. Előbbiek számára a műtrágyához és növényvédő szerekhez való hozzáférés vált nehezebbé a szállítási láncok akadozásával. A biotermelők pedig azt látták, hogy a karanténokat kísérő pánikvásárlások idején az ő drágább termékeik közül sok a polcokon maradt.

Úgy tűnik, az új agrárpolitika részeként egyes európai pénzeket a biogazdálkodás támogatására fordítanak, de kérdés, hogy ez elég lesz-e arra, hogy váltásra ösztökéljék a „hagyományos” gazdákat.