INFORÁDIÓ 
2020. október 26. hétfő
Dömötör

koronavírus

kína

hszi csin-ping

Hszi Csin-ping kínai elnök (k) az új koronavírus járvány terjedésének megakadályozására tett intézkedésekről tájékozódik Peking egyik kerületében 2020. február 10-én.

Már a kínai elnöknek is megárthat a koronavírus-fertőzés

Korábban is tudott-e az új koronavírus támasztotta veszélyről Hszi Csin-ping kínai elnök, ez a nagy kérdés, miután egy pártlap szerint két héttel korábban rendelt el intézkedéseket, mint hogy figyelmeztették volna a közvéleményt.

Kínának az új koronavírus elleni fellépését egyszerre írják le hősies küzdelemként, felelős fellépésként, de ugyanakkor brutálisként és ködösítésként is. A külvilágot jobbára csak annyi érdekli, hogy az utóbbi napokban visszaestek a fertőzések és hogy a betegség, a COVID-19 nagyságrendekkel lassabban terjed és kevesebb áldozatot szed Kínán kívül. De vajon jobban is felléphetett volna-e Peking? A bírálók számára most muníciót jelent, hogy egy kínai pártmagazin tudósítása arra utal:

Hszi Csin-ping elnök legalább két hétettel korábban tudott az új koronavírus támasztotta fenyegetésről,

mint ahogy azt a közvéleménnyel megosztották.

A Csiuhszi magazin szerint a pekingi politikai bizottság, a nagyhatalmú döntéshozó szerv január 7-i ülésén Hszi már utasításokat adott a vírus elleni fellépésre – míg a korábbi híradások szerint csak január 20-án adott ki hivatalos nyilatkozatot az ügyben.

Két nappal korábban, január 18-án hatalmas rendezvényt tartottak az akkor még hivatalosan el nem ismert járvány központjában Vuhanban, ahol 40 ezer család vett részt egy fogadáson. Emellett Hupej tartomány vezetői is ekkor ültek össze éves konferenciájukra, és még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a megbetegedéseknek.

Nyugati kommentátorok szerint Hszi januári beszédének részleteit azért publikálták, hogy erősítsék azt a képet, hogy a kezdetektől fogva kezébe vette az irányítást. Mindez azonban visszafelé sülhet el, ugyanis Kínában hatalmas a felháborodás amiatt, hogy

sokak szerint a hivatalnokok a járvány kezdetekor igyekeztek elkendőzni, mennyire aggasztó lehet a helyzet.

Mindennek nyomán több kormányilletékest elbocsátottak.

A Forbes magazin megemlíti a betegségben meghalt Li Ven-liang orvos esetét, aki már decemberben megpróbálta figyelmeztetni a közvéleményt. A helyi hatóságok ezek után arra kényszerítették, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amely szerint „hamis állításokat” tett közzé a WhatsAppnak megfelelő kínai WeChat alkalmazásban, orvosi egyeteme egyik csoportjában. Li február 7-én halt bele a fertőzésbe, és az, ahogy kezelték, nagy felháborodást váltott ki.

Vasárnap a kínai hatóságok azt mondták, hogy harmadik napja esett az új fertőzéses esetek száma. Hivatalos adatok szerint a fertőzöttek száma meghaladta a 68 ezret és közel 1700-an haltak meg eddig a vírus okozta betegségben.

Közben a jokohamai kikötőben karanténba fogott Diamond Princess óceánjárón 70 új esetet fedeztek fel és immár 355 a fertőzöttek száma. Az új betegek közül 40 amerikai. Az Egyesült Államok, Kanada, Olaszország, Dél-Korea és Hong Kong is közölte: evakuálja tünetmentes állampolgárait.

Egy másik hajónak, a Westerdamnak öt ország tiltotta meg korábban a kikötést – végül Kambodzsa volt hajlandó fogadni. Itt viszont karantén alá vonták az utasokat, mivel kiderült, hogy megbetegedett egy korábbi utas, egy amerikai nő, aki időközben továbbutazott Majaziába.

A koronavírussal kapcsolatos további híreinket ITT olvashatják.

Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua/Csü Peng
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018