Infostart.hu
eur:
363.06
usd:
308.56
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Hszi Csin-ping kínai elnök (k) az új koronavírus járvány terjedésének megakadályozására tett intézkedésekről tájékozódik Peking egyik kerületében 2020. február 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua/Csü Peng

Már a kínai elnöknek is megárthat a koronavírus-fertőzés

Korábban is tudott-e az új koronavírus támasztotta veszélyről Hszi Csin-ping kínai elnök, ez a nagy kérdés, miután egy pártlap szerint két héttel korábban rendelt el intézkedéseket, mint hogy figyelmeztették volna a közvéleményt.

Kínának az új koronavírus elleni fellépését egyszerre írják le hősies küzdelemként, felelős fellépésként, de ugyanakkor brutálisként és ködösítésként is. A külvilágot jobbára csak annyi érdekli, hogy az utóbbi napokban visszaestek a fertőzések és hogy a betegség, a COVID-19 nagyságrendekkel lassabban terjed és kevesebb áldozatot szed Kínán kívül. De vajon jobban is felléphetett volna-e Peking? A bírálók számára most muníciót jelent, hogy egy kínai pártmagazin tudósítása arra utal:

Hszi Csin-ping elnök legalább két hétettel korábban tudott az új koronavírus támasztotta fenyegetésről,

mint ahogy azt a közvéleménnyel megosztották.

A Csiuhszi magazin szerint a pekingi politikai bizottság, a nagyhatalmú döntéshozó szerv január 7-i ülésén Hszi már utasításokat adott a vírus elleni fellépésre – míg a korábbi híradások szerint csak január 20-án adott ki hivatalos nyilatkozatot az ügyben.

Két nappal korábban, január 18-án hatalmas rendezvényt tartottak az akkor még hivatalosan el nem ismert járvány központjában Vuhanban, ahol 40 ezer család vett részt egy fogadáson. Emellett Hupej tartomány vezetői is ekkor ültek össze éves konferenciájukra, és még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a megbetegedéseknek.

Nyugati kommentátorok szerint Hszi januári beszédének részleteit azért publikálták, hogy erősítsék azt a képet, hogy a kezdetektől fogva kezébe vette az irányítást. Mindez azonban visszafelé sülhet el, ugyanis Kínában hatalmas a felháborodás amiatt, hogy

sokak szerint a hivatalnokok a járvány kezdetekor igyekeztek elkendőzni, mennyire aggasztó lehet a helyzet.

Mindennek nyomán több kormányilletékest elbocsátottak.

A Forbes magazin megemlíti a betegségben meghalt Li Ven-liang orvos esetét, aki már decemberben megpróbálta figyelmeztetni a közvéleményt. A helyi hatóságok ezek után arra kényszerítették, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amely szerint „hamis állításokat” tett közzé a WhatsAppnak megfelelő kínai WeChat alkalmazásban, orvosi egyeteme egyik csoportjában. Li február 7-én halt bele a fertőzésbe, és az, ahogy kezelték, nagy felháborodást váltott ki.

Vasárnap a kínai hatóságok azt mondták, hogy harmadik napja esett az új fertőzéses esetek száma. Hivatalos adatok szerint a fertőzöttek száma meghaladta a 68 ezret és közel 1700-an haltak meg eddig a vírus okozta betegségben.

Közben a jokohamai kikötőben karanténba fogott Diamond Princess óceánjárón 70 új esetet fedeztek fel és immár 355 a fertőzöttek száma. Az új betegek közül 40 amerikai. Az Egyesült Államok, Kanada, Olaszország, Dél-Korea és Hong Kong is közölte: evakuálja tünetmentes állampolgárait.

Egy másik hajónak, a Westerdamnak öt ország tiltotta meg korábban a kikötést – végül Kambodzsa volt hajlandó fogadni. Itt viszont karantén alá vonták az utasokat, mivel kiderült, hogy megbetegedett egy korábbi utas, egy amerikai nő, aki időközben továbbutazott Majaziába.

A koronavírussal kapcsolatos további híreinket ITT olvashatják.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×