eur:
410.95
usd:
392.08
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Hekkerek hekkeltek meg hekkereket, és így kémkedtek

Irániaknak adták ki magukat, de valójában oroszok voltak azok a hekkerek, akik több országban próbálták feltörni kormányintézmények és cégek adatbázisait – állítják amerikai illetékesek.

A Kremlhez kötött hekkerek számlájára már sok mindent írnak Nyugaton, elsősorban azt, hogy a Demokrata Párt számára kínos levelezés ellopásával úgymond "meghekkelték" az amerikai elnökválasztást és Donald Trumpot juttatták hatalomra.

A legújabb vád az, hogy a Turla nevű kiberkalóz-csoport iráni hekkereknek álcázva magát, több mint egy tucat ország kormányzati és vállalati szervereit próbálta ellenőrzése alá vonni. A kalózok iráni eszközöket és számítógépes hálózatot felhasználva,

legkevesebb 20 országban tudtak bejutni online rendszerekbe az elmúlt másfél évben

– állítják a brit állami lehallgatóközpont, a GCHQ illetékesei, akik szerint minden bizonnyal "államilag támogatott" elkövetőkről van szó, mert több más csoporttal szemben eredményesek, és egyre újabb módszereket dolgoznak ki nyomaik elfedésére.

A britek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) együtt adtak ki közös ajánlást (Az NSA alvállalkozója volt annak idején Edward Snowden, aki kínos adatokat szolgáltatott arról, hogy az amerikaiak saját állampolgáraikat tartották megfigyelés alatt).

"Világos az üzenet: még akkor is, amikor az elkövetők megpróbálják álcázni magukat, képességeink révén végül be tudjuk azonosítani őket" – mondta Paul Chicester, a brit kémügynökség Nemzeti Kiberbiztonsági Központja illetékese.

A britek azt mondták, hogy 2017-ben, egy brit oktatási intézmény elleni támadás idején fedezték fel, hogy orosz hekkerek iráni eszközökkel próbáltak behatolni a rendszerbe. Állításuk szerint a csoport több, mint 35 országban, leginkább közel-keleti államokban próbálkozott dokumentumok ellopásával.

Illetékesek azt állították, hogy nincs nyoma a Turla és az általa kiszemelt iráni hekkercsoport, az APT34, vagy Oil Rig (Olajfúrótorony) közötti kapcsolatra. Az oroszok behatoltak az irániak hálózatába, "hogy egy olyan ellenségnek adják ki magukat, akinek a célpontok valószínűleg visszavágnak". Emellett

ellopták az irániak által már ellopott információt.

Iráni és orosz illetékesek hétfőn reggel még nem válaszoltak a vádakra, korábban pedig többször tagadták a hasonló állításokat.

Nyugati illetékesek szerint a globális kiberbiztonságot leginkább Kína, Észak-Korea, Oroszország és Irán fenyegeti, mert a vád szerint kormányaik világszerte hekkertámadásokat hajtanak végre.

Az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek ugyanakkor a külföldi kibertámadások vádját felhasználva felpörgették saját kémtevékenységüket és az úgynevezett "negyedik fél útján történő adatgyűjtést". Erről a Spiegel német magazin írt, az Oroszországban élő Edward Snowdentől kapott információkra hivatkozva – jegyezte meg a Reuters, hozzátéve, hogy a brit GCHQ nem volt hajlandó kommentálni a nyugati hálózati akciókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×