Infostart.hu
eur:
377.85
usd:
320.52
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Díszhintóján a londoni Westminster-palotába hajtat II. Erzsébet brit királynő, hogy trónbeszédével megnyissa a 2019-2020-as parlamenti évet a felsőházban, a Lordok Házában. A trónbeszéd a kormánynak az új parlamenti évre szóló törvénykezési munkatervét ismerteti.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Brexit: a királynő által felsorolt tervekkel a szavazók kedvére tennének

Immár az angol királynő is kimondta: kormánya célja az október 31-i brexit. II. Erzsébet erről az őszi parlamenti ülésszak megnyitóján beszélt. Olyan terveket sorolt fel, amelyekkel a Johnson-kormány a szavazók kedvére tenne az előrehozott választások előtt.

A királynői beszéd a hatalmától megfosztott brit uralkodó és a népképviseletet adó parlament sajátos alkotmányos viszonyát kifejező leglátványosabb esemény. A királynő vagy király, miután szolgája háromszori koppantással kér bebocsáttatást a westminsteri törvényhozásba, a hatalmon lévő kormány programját ismerteti.

A Lordok Házában felszólalva II. Erzsébet arra is kitért, ami most mindenkit foglalkoztat: „Kormányom számára mindig is elsődleges volt, hogy október 31-én megvalósítsa az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból... kormányom célja, hogy új, a szabadkereskedelmen és baráti együttműködésen alapuló viszonyt építsen ki az Európai Unióval” – mondta a 93 éves uralkodó.

A beszéd gerincét ugyanakkor több mint 20 törvényjavaslat – köztük az esetleges brexitegyezmény végrehajtásáról szóló tervezet – adta.

Ezt akkor vehetik elő, ha Boris Johnson miniszterelnök a jövő hétig egyezségre jut az Unióval a kilépés feltételrendszeréről.

Az egyéb javaslatok sorában kiemelt figyelmet kapott a bűnözés elleni fellépés – különösen a külföldi bűnözők keményebb megbüntetése, az egészségügy és az EU-polgárok számára a szabad mozgás jogát megszűntető és pontrendszerre épülő új bevándorlási rendszer.

Kommentátorok megjegyzik: akármennyire akarja Boris Johnson kormányfő azt sugallni, hogy a brexit menedzselése mellett képes a normál kormányügyek intézésére, kérdéses, hogy meg tudja-e valósítani programját.

Azóta ugyanis, hogy júliusban hatalomra került, kisebbségi kormánya egyetlen parlamenti voksot sem volt képes megnyerni.

Közben gyakorlatilag az összeg brit párt előrehozott választásokat akar, de nem értenek egyet abban hogy ezeket mikor rendezzék meg.

Az ellenzéki Munkáspárt megjegyezte: a királynőt arra használták fel, hogy elmondassák vele a konzervatív párt programbeszédét. Jeremy Corbyn pártvezér alig volt hajlandó válaszolni a konzervatív Boris Johnson kormányfőnek, amikor a hagyománynak megfelelően ketten léptek be a parlamenti ülésterembe.

A beszédről most néhány napos vita indul a parlamentben, és a végén szavazásra bocsájtáják azt. Bár ez nem minősül a Johnson-kormány elleni bizalmatlansági szavazásnak, meggyengítheti Johnson pozícióit.

Közben lapjelentések szerint EU-s vezetők Boris Johnson értésére adták: további engedményeket akarnak az Unió és a britek válási egyezményében. Így a teljes alku ezen a héten születhet meg - csakhogy uniós diplomaták közölték: nem túl bizakodóak, hogy sikerül a határidőre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×