Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa
Díszhintóján a londoni Westminster-palotába hajtat II. Erzsébet brit királynő, hogy trónbeszédével megnyissa a 2019-2020-as parlamenti évet a felsőházban, a Lordok Házában. A trónbeszéd a kormánynak az új parlamenti évre szóló törvénykezési munkatervét ismerteti.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Brexit: a királynő által felsorolt tervekkel a szavazók kedvére tennének

Immár az angol királynő is kimondta: kormánya célja az október 31-i brexit. II. Erzsébet erről az őszi parlamenti ülésszak megnyitóján beszélt. Olyan terveket sorolt fel, amelyekkel a Johnson-kormány a szavazók kedvére tenne az előrehozott választások előtt.

A királynői beszéd a hatalmától megfosztott brit uralkodó és a népképviseletet adó parlament sajátos alkotmányos viszonyát kifejező leglátványosabb esemény. A királynő vagy király, miután szolgája háromszori koppantással kér bebocsáttatást a westminsteri törvényhozásba, a hatalmon lévő kormány programját ismerteti.

A Lordok Házában felszólalva II. Erzsébet arra is kitért, ami most mindenkit foglalkoztat: „Kormányom számára mindig is elsődleges volt, hogy október 31-én megvalósítsa az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból... kormányom célja, hogy új, a szabadkereskedelmen és baráti együttműködésen alapuló viszonyt építsen ki az Európai Unióval” – mondta a 93 éves uralkodó.

A beszéd gerincét ugyanakkor több mint 20 törvényjavaslat – köztük az esetleges brexitegyezmény végrehajtásáról szóló tervezet – adta.

Ezt akkor vehetik elő, ha Boris Johnson miniszterelnök a jövő hétig egyezségre jut az Unióval a kilépés feltételrendszeréről.

Az egyéb javaslatok sorában kiemelt figyelmet kapott a bűnözés elleni fellépés – különösen a külföldi bűnözők keményebb megbüntetése, az egészségügy és az EU-polgárok számára a szabad mozgás jogát megszűntető és pontrendszerre épülő új bevándorlási rendszer.

Kommentátorok megjegyzik: akármennyire akarja Boris Johnson kormányfő azt sugallni, hogy a brexit menedzselése mellett képes a normál kormányügyek intézésére, kérdéses, hogy meg tudja-e valósítani programját.

Azóta ugyanis, hogy júliusban hatalomra került, kisebbségi kormánya egyetlen parlamenti voksot sem volt képes megnyerni.

Közben gyakorlatilag az összeg brit párt előrehozott választásokat akar, de nem értenek egyet abban hogy ezeket mikor rendezzék meg.

Az ellenzéki Munkáspárt megjegyezte: a királynőt arra használták fel, hogy elmondassák vele a konzervatív párt programbeszédét. Jeremy Corbyn pártvezér alig volt hajlandó válaszolni a konzervatív Boris Johnson kormányfőnek, amikor a hagyománynak megfelelően ketten léptek be a parlamenti ülésterembe.

A beszédről most néhány napos vita indul a parlamentben, és a végén szavazásra bocsájtáják azt. Bár ez nem minősül a Johnson-kormány elleni bizalmatlansági szavazásnak, meggyengítheti Johnson pozícióit.

Közben lapjelentések szerint EU-s vezetők Boris Johnson értésére adták: további engedményeket akarnak az Unió és a britek válási egyezményében. Így a teljes alku ezen a héten születhet meg - csakhogy uniós diplomaták közölték: nem túl bizakodóak, hogy sikerül a határidőre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×