eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Vitáznak a hitelezők, Görögországot ismét csőd fenyegeti

Egymás között vitáznak a hitelezők, vajon elkerülhető-e így, hogy Görögország váratlanul csődbe jusson? A német pénzügyminiszter szerint Athén csak akkor tudja csökkenteni adósságát, ha kilép az eurozónából.

Az utóbbi években többször is hallhattunk arról, hogy Görögország a szakadék szélére jutott, de az államcsődtől az utolsó pillanatban mindig megmentették a kemény feltételeket szabó hitelezők.

A pénzügyi mentőövért cserébe a parlamenten áterőszakolt reformok árát az egyszerű polgárok fizették meg, például újabb adókkal, a szociális juttatások megnyirbálásával vagy a kollektív alku hiányában az állam által meghatározott minimálbérrel.

Most újra sötét fellegek gyülekeznek Görögország egén: Athénnek 330 milliárd euró az adóssága – amit a Nemzetközi Valutaalap szerint nem tud visszafizetni.

Az IMF értékelése szerint 2060-ra a bruttó nemzeti össztermék 275 százalékával ér majd fel a görög államadósság, ami „robbanásveszélyes” lesz.

A nemzetközi szervezet ezért adósságkönnyítést javasol Görögországnak. A két évvel ezelőtt elhatározott hitelezési programban a Valutaalap már nem vett részt és most Wolfgang Schauble, a befolyásos német pénzügyminiszter arra utalt: ha az IMF nem vesz részt az újabb mentőakcióban, akkor temetni lehet a jelenlegi mentőcsomagot.

Az úgynevezett hitelezői trojka másik pillére, az EU pénzügyi vezetői nemcsak az IMF-fel állnak vitában a javasolt adósságkönnyítés miatt, de maguk is megosztottak a kérdésben.

A Németország által vezetett csoport szerint, Görögországnak még éveken át, továbbra is fenn kell tartania 3,5 százalékos költségvetési többletét , míg az IMF szerint ez nem tartható cél.

Európai illetékesek csütörtök éjszaka arról vitáztak, hogy kisegítsék-e 7 milliárd euróval Athént, hogy az elkerülhesse az államcsődöt.

Ugyan Görögországnak csak nyáron kell törlesztenie az említett összeget, EU illetékesek attól tartanak, hogy a közelgő holland, francia majd német választásokat megelőző kampányok során olyan hangulat alakul ki, amely akadályozhatja, hogy további áthidaló hiteleket nyújtsanak a görögöknek.

A holland és német vezetők képtelenek lennének választóik előtt azzal érvelni, hogy újabb pénzeket kell pumpálni egy olyan országba, amelynek vezetői évekkel ezelőtt meghamisították a költségvetési adatokat, amit aztán adósságválság követett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×