"Egyetért-e azzal, hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést Franciaországban?" - erre a kérdésre a francia felnőtt lakosság 52 százaléka igennel válaszol. Ez derül ki legalábbis az Ipsos és a Sopra Steria közvélemény-kutatók által nemrég elvégzett és május 6-án közzétett, a társadalmi törésvonalakat mérő, évente megismételt felmérésből.

A számok azt mutatják, hogy 2014-hez képest a halálbüntetés bevezetését szorgalmazók aránya országos szinten hét százalékkal emelkedett, vagyis a tavaly még kisebbségben lévő vélemény mára többségivé vált. Az elemzőket és a politikusok egy részét különösen megdöbbentette, hogy a legnagyobb véleményváltozás a szocialista párt szavazótáborában következett be, körükben a halálbüntetést visszaállítani akarók aránya a tavalyi 21-ről 36 százalékra ugrott, ami nem kevesebb, mint 15 százalékos emelkedést jelent.

A korábbi elemzések rendre azt mutatták, hogy a kivégzéspártiak aránya különösen az alacsony iskolázottak körében magas, ám idén ez a "szabály" is változni látszik: a tisztviselők és az úgynevezett köztes szinteket betöltő, legalább érettségivel rendelkező dolgozók körében a halálbüntetés visszaállítását támogatók aránya a tavalyi 26 százalékról 37, illetve 39 százalékra emelkedett.

Az Ipsos igazgatója szerint a számok azt jelzik, hogy a halálbüntetés kérdését nem lehet "megoldottnak" tekinteni Franciaországban, annak ellenére sem, hogy azt 1981-ben, azaz immár 34 éve számolták fel. Brice Teinturier elmondta, az egymást követő felmérésekből világosan látszik, hogy 2010. óta folyamatosan emelkedik a halálbüntetés visszaállítását támogatók aránya, és ezt a folyamatot az idén januárban a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnál, illetve a kóser boltnál elkövetett gyilkosságok különösen felerősítették, elsősorban a baloldali szavazók körében.

Szerinte a franciák úgy érzik, a bűnözők erőszakossága folyamatosan erősödik - mások ehhez hozzáteszik, hogy a bírói kar egy része ugyanakkor egyre engedékenyebbé és "megértőbbé" válik velük szemben. Márpedig mindez radikalizálja a közvéleményt, ezzel párhuzamosan pedig gyengül az a korábbi, széles körben osztott meggyőződés, miszerint az elítéltek újra integrálhatók a társadalomba, függetlenül az általuk elkövetett bűnöktől.

A fenti eredményektől függetlenül egyelőre nem várható, hogy vita indulna a halálbüntetés visszaállításáról, vélik elemzők, egyrészt mert ahhoz alkotmánymódosításra lenne szükség, másrészt ütközne az uniós jogszabályokkal is. Ezzel együtt mások arra emlékeztetnek, hogy 1981 és 2004 között különböző parlamenti képviselők összesen huszonkét alkalommal nyújtottak be a halálbüntetés visszaállítását célzó törvénymódosítási javaslatot.