A gyakorlatilag az Orosz Föderáció csapatai által ellenőrzött Krím-félsziget megszállása lázas diplomáciai tevékenységet váltott ki. Washington kemény retorikája ellenére a nyugatiak inkább szeretnék csökkenteni a feszültséget és egy olyan megoldást találni, amelyet kihasználva Vlagyimir Putyin orosz elnök presztízsveszteség nélkül kihátrálhat a válságból - írja az FT.

Ezért a háborús fenyegetés és szankciók helyett inkább nemzetközi megfigyelők kiküldését javasolják. Ezek garantálnák, hogy védelmet kapjanak a félszigeten többségben lévő oroszok.

Az EU-külügyminiszterek hétfőn hasonló értelmű kommünikét adtak ki: az orosz behatolás "a nemzetközi jog egyértelmű megsértése volt" és Moszkva "célzott intézkedésekre" számíthat, ha nem vonul vissza. Ugyanakkor "nemzetközi megfigyelőket" és közvetítést sürgettek.

A Guardian szerint az európaiak jóval kevésbé kardcsörtetők - hiszen a Gazprom több ügyfele is megtalálható köztük -, mint Washington. Míg az Obama kormányzat "gazdasági és diplomáciai lépéseket" fontolgat Moszkva elszigetelésére, addig az EU-külügyminiszterek ülésén Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország ellenezte a kereskedelmi szankciókat Moszkva ellen.

Azt elfogadták, hogy az oroszokat érintő vízumkönnyítésekről szóló tárgyalásokat jegeljék.

Barack Obama közben - akit egykori riválisa, John McCain szenátor, volt republikánus elnökjelölt élesen bírált és naívnak nevezett - arra készül, hogy a kongresszus megkerülésével vezető orosz illetékesek beutazását korlátozza és vagyonukat zárolhatja. Washington emellett ki akarja zárni Moszkvát a G8-as klubból, ezt azonban Németország élesen ellenzi.

A németek gázszükségleteik 40 százalékát a Gazprom szállításaiból fedezik.

Nagy-Britannia közben óvakodik attól, hogy az oroszok számára hozzáférhetetlenné tegye a londoni City bankjait, mert ez fékezné gazdasága talpraállását - és ezért ellenzi a szankciókat.

Moszkvában ugyanakkor a háborús feszültség a tőzsdeindex példátlan zuhanását idézte elő.