A CDU/CSU konzervatív pártszövetség vezető testületeinek ülése után tartott tájékoztatón Merkel elmondta: beszélt Sigmar Gabriellel, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökével, aki azt kérte, hogy a párt kibővített választmányának (konventjének) pénteki ülése térjenek vissza az esetleges koalíciós tárgyalások ügyére.

Kérdésre válaszolva kifejtette: nincs arra szabály, hogy meddig tarthatnak a koalíciós tárgyalások és mikor kell megalakulnia a kormánynak. A lényeg az, hogy Németországnak stabil parlamenti többségre támaszkodó kormányra van szüksége - emelte ki.

Előzőleg a két keresztény párt, a Kereszténydemokrata Unió és a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió politikusai az éjszakába nyúlóan ünnepelték a vasárnapi országos választáson elért kiváló eredményt. A szabaddemokraták berlini központjában viszont temetői hangulat uralkodott, mert a Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta első alkalommal nem kerültek be a törvényhozásba, a Bundestagba, holott 4 évvel ezelőtt még megszerezték a mandátumok 15 százalékát. Mindezt megtetézték azzal is, hogy vasárnap még Hesszen tartományban sem tudták elérni a bejutáshoz szükséges 5 százalékot, pedig az elmúlt időszakban ott is a kereszténypárttal közösen irányították a helyi államügyeket.

A legnagyobb ellenzéki erőt alkotó Szociáldemokrata Párt mind országos szinten, mind pedig Hesszenben tovább erősítette helyzetét, de kancellárjelöltje, Peer Steinbrück népszerűsége így is messze elmaradt Angela Merkel támogatottsága mögött.

A szintén ellenzéki Zöldpárt - az egy héttel korábban tartott bajorországi tartományi választás kimeneteléhez hasonlóan -vasárnap is számos szavazót vesztett, csakúgy, mint az egykori keletnémet állampártból kinőtt Baloldali Párt. Miután Peer Steinbrück szociáldemokrata vezető ismét leszögezte, hogy semmi esetre sem kíván a Baloldali Párttal együttműködni, a remélt koalíciós partnerrel, a Zöldekkel együtt pedig messze nem érik el a Kereszténydemokrata Unió mandátumainak számát, Angela Merkelen sor, hogy a választás végső eredményeinek kiértékelése után nyilatkozzék, milyen formában képzeli el Németország további vezetését.

A média első kommentárjaiból szinte egybehangzóan az cseng ki, hogy a kereszténypártok komoly előretörése a kancellár politikájának általános elismerését bizonyítja.

A Die Presse című konzervatív osztrák napilap értékelése szerint Merkel választási diadala "keserű mellékízzel" párosul. Ha Merkel nem tud egyedül kormányt alakítani, és a szociáldemokratákkal kell koalíciót kötnie, akkor szűkülni fog a mozgástere az eddigihez képest - írta a lap. Merkel harmadik választási győzelmével olyan magaslatokba emelte a CDU-t, ami néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt. Diadala viszont a koalíciós partner rovására ment. Az FDP 1949 óta először nem jutott be a parlamentbe, és a választás estéjén még nem lehetett tudni, hogy a kancellárnak örüljön-e ennek vagy sem - írta a Die Presse.

Franciaországban a konzervatív Le Figaro szerkesztőségi írása szerint Merkel győzelmétől "Németország szomszédjai új kezdeményezést és új lendületet várnak a koherencia, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, valamint nemzetközi színtéren az Európai Unió erőteljesebb politikai jelenléte felé." Ez a cél pedig a francia-német motor újraindításával történik. Francois Hollande-nak tudomásul kell vennie Angela Merkel győzelmét és le kell belőle vonnia a tanulságot: egy olyan gazdasági modell sikerét, amelyről a franciák is azt gondolják, hogy követnie kellene - írta a Le Figaro.

A katolikus La Croix szerint Merkel hazája tükörképévé vált, a baloldali Libération szerint pedig az évek óta változatlan német kancellár a nyugodt és védelmet nyújtó hatalmat testesíti meg. A regionális lapok arra hívták fel a figyelmet, hogy a német politikában nem várható változás. A Charente Libre szerint Merkel "személyes győzelme üzenet Európa többi, elsősorban déli részének, amely a német kancellárt teszi felelőssé minden rosszért".

A Corriere della Sera olasz konzervatív napilap történelminek nevezte az "ellenfelek nélküli Szuper Angela" győzelmét, és úgy vélte, Brüsszel most amiatt aggódik, hogy Merkel "még magasabbra helyezi a mércét". A németek a megszokott stabilitást folytatására szavaztak, és nem hagytak túl sok illúziót a nehézségben levő európai országoknak, hogy fordulat történhet, és elszakadhatnak a dogmaként diktált pénzügyi szigortól - fogalmazott a lap.

Az ugyancsak olasz, balközép La Repubblica Európa királynőjének keresztelte el a kancellárt, megjegyezve, hogy a "nyugodt erőt sugárzó, de kegyetlen cárnő a jólét ígéretével igézte meg Németországot". Hozzátette, hogy Merkel maradásával továbbra is Berlin fog dönteni az EU és az euró jövőjéről.

A szigor is marad és Olaszország is Berlin túsza marad - írta a jobbközép Il Giornale.
"Merkel nem ingott meg" - állt a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap címlapján. Az újság emlékeztetett, hogy a német konzervatívok csak Konrad Adenauer népszerűségének csúcsán és Helmut Kohl vezetésével, a német újraegyesítés idején értek el a mostaninál jobb eredményt, valamint úgy értékelte, hogy bárkivel is lép koalícióra a CDU , akkora a különbség a pártok eredménye között, hogy Merkel lesz a "játékmester". A lapba rendszeresen író, magyar származású Christophe Lamfalussy kommentárja szerint Merkel győzelme mind Németország, mind Európa számára jó hír.

The Daily Telegraph tekintélyes konzervatív brit napilap emlékeztetett arra, hogy Adenauer kereszténydemokratáit a stabilitás ígérete vezette győzelemre 1957-ben, és a jelek szerint most ugyanez a garancia hozott átütő választási sikert Merkelnek. A lap szerint Merkel a következő kormányzati időszakban várhatóan ellenezni fogja a további EU-integrációt célzó intézkedéseket. A kancellár már utalást is tett arra, hogy az uniónak meg kellene fontolnia bizonyos hatáskörök "visszaadását".

A Financial Times kommentárja szerint Merkel "keserédes" győzelmet aratott, tekintettel az eddigi koalíciós partner "kimúlására". Ráadásul Merkelnek nem lesz könnyű dolga következő hivatali idejében, bármilyen koalíciós partnert válasszon is, elsősorban az europeriféria adósságban úszó gazdaságainak helyzete miatt.

A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap azt írta: míg a gazdasági válság következtében Európa-szerte politikai garnitúrák buknak el, Merkel a válságon megerősödött. "Bár Merkel nem oldott meg semmit, de az euróövezetben fennálló helyzet kedvez Németországnak. Az, hogy a német ipar sikere bizonyos mértékben összefügg Görögország, Spanyolország és Olaszország nehéz helyzetével, arról a kampányban nem esett szó" - jegyezte meg az újság. Merkel hatalmon maradása "cseh szempontból mérsékelten jó hír. Egy baloldali német kabinet, amelyben a Zöldek is helyet kaptak volna, még fejetlenebb lenne az európai integráció terén és radikálisabb az energiapolitikában. Így a cseh kormány legalább egyedül dönthet Temelínről" - olvasható a jegyzetben.

A szerbiai tömegtájékoztatás a legfontosabbnak azt tartja, hogy Németország külpolitikája nem változik. Szerbia szempontjából ez azt jelenti, hogy Berlin nem támaszt az országgal szemben újabb feltételeket az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán - áll a belgrádi kommentárokban.

Kínában a Hszinhua hírügynökség azt írta: valójában mindegy, ki nyeri a német választásokat, a jövőben ugyanis minden korábbinál jobb kínai-német kapcsolatok várhatók. A kétoldalú együttműködés vállalati és kormányzati szinten évről évre jobban működik, a két fél megérti egymást, a bizalom kölcsönös, ez pedig magasabb szintekre, az Európai Unió és Kína kapcsolataira is kihat - vélte a kínai kommentár.