eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

A volt jobboldali államfőre "vadásznak"?

Előzetes letartóztatásba helyezték Bernard Tapie francia üzletembert, akinek ügye leginkább egy többszereplős politikai leszámolásra emlékeztet. A jobboldal szerint a jelenlegi szocialista hatalom a kilencvenes években a hozzájuk közelálló Tapie-n keresztül Nicolas Sarkozyt próbálja "levadászni".

A Tapie-ügy szálai 1992-re nyúlnak vissza, amikor az egyszerű munkáscsaládból származó, sikeres vállalkozóvá és az ország egyik legnépszerűbb televíziós műsorvezetőjévé vált Bernard Tapie-t Francois Mitterand akkori szocialista államfő városügyi miniszterré nevezett ki. A megtisztelő funkció ára az volt, hogy az üzletembernek meg kellett válnia érdekeltségeitől, egyebek mellett az általa néhány évvel korábban megvásárolt, a csőd szélén táncoló Adidas cégtől, melyet néhány év leforgása alatt sikeresen növekedési pályára állított.

Az Adidas eladásával Tapie az akkor állami tulajdonban lévő Crédit Lyonnais bankot bízta meg, ám a pénzintézet nem igazán bizonyult lojálisnak ügyfeléhez. A bank vezetői rájöttek ugyanis, hogy az üzletemberrel közösen meghatározott vételárnál lényegesen magasabb összegért lehet a céget értékesíteni, ám erről az érdekeltet nem értesítették. Sőt, úgy döntöttek, hogy első körben az Adidast saját maguk vásárolják meg, majd busás haszonnal továbbadják, ami megbízott banki minőségükben tulajdonképpen tilos lett volna számukra.

A tervet éppen ezért bonyolult módon, adóparadicsomokban bejegyzett cégeken keresztül hajtották végre, a pénzintézet pedig közel 400 millió eurót keresett az ügyleten. Fennállt azonban a veszélye annak, hogy a turpisságot észrevevő Bernard Tapie esetleg ellenük fordul, ezt a bank akkori, a szocialistákhoz amúgy közelálló vezetése oly módon igyekezett megelőzni, hogy nemes egyszerűséggel magáncsődbe vitte partnerét. Tapie e jogi és pénzügyi vihar közepette jutott arra a meggyőződésre, hogy valójában átverték.

E felismerést perek követték, melyek során az üzletember azt követelte az időközben a csőd szélére került Crédit Lyonnais-től, illetve a pénzintézet szanálására létrehozott állami konzorciumtól, hogy fizessék meg neki az Adidas eladásából befolyt plusz pénzt, kereken 229 millió eurót. A párizsi kereskedelmi bíróság 1996-ban részben igazat adott neki és a konzorciumot közel 92 millió euró megfizetésére ítélte, ám időközben Tapie újabb feljelentést tett a pénzintézet ellen csalárd üzleti szerződés összeállítása miatt, és ezen a címen nem kevesebb, mint 990 millió eurós kártérítést követelt.

Az ügy 2006-ban vett újabb fordulatot, amikor a Fellebbviteli Bíróság egy döntése azt a lehetőséget is előrevetítette, mely szerint akár az Adidas eladásának a megsemmisítésére is sor kerülhet. Egy ilyen forgatókönyv esetén Tapie-t kárpótolni kellett volna, mégpedig a cég akkori tőzsdei értéke alapján, ami 2006-ban 7 milliárd euróra rúgott. Eme monstre kárpótlás megelőzésére 2007-ben az állam képviselői és Bernard Tapie úgy döntöttek, hogy választott döntőbíróságra bízzák az ügyet.

A választott testület 2008 júliusában meghozott döntésében 403 millió eurós kártérítést ítélt meg Bernard Tapie-nak, amiből 45 milliót erkölcsi jóvátétel címen fizetett ki az állam. Christine Lagarde akkori pénzügyminiszter az ítélettel egyetértett, úgy vélte ugyanis, hogy a francia állam kifejezetten jól jött ki az ügyből, az ellenzéki pártok, különösen a szocialisták azonban azzal vádolták meg őt és természetesen Nicolas Sarkozy államfőt, hogy haveri alapon cselekedtek.

A történet a szocialisták hatalomra kerülése óta valóságos büntetőügy jelleget öltött, a baloldal azt igyekszik ugyanis bebizonyítani, hogy az államot az előző kormány vezetői szándékosan megkárosították. Az ügy csaknem minden szereplője megjárta már az előzetest: először a választott bíróság elnöke, akit azzal gyanúsítanak, hogy összejátszott Tapie-val, az üzletember egyik ügyvédje, Christine Lagarde egykori kabinetfőnöke, jelenleg az Orange francia távközlési vállalat első embere, végül pedig maga Bernard Tapie, akit hétfőn egy párizsi kórházban helyeztek előzetes letartóztatásba.

Az ügynek tagadhatatlanul politikai leszámolás íze is van, hiszen a már említett Christine Lagarde mellett Claude Guéant volt belügyminiszter is a célkeresztben található, és tapintható az a törekvés, mellyel magát Nicolas Sarkozyt is el akarják érni. A jobboldal egyelőre azt hangoztatja, hogy bízik az igazságszolgáltatás pártatlanságában, ám Jean-Pierre Raffarin volt jobboldali miniszterelnök nemrég megjegyezte: a különböző eljárásokkal a volt jobboldali államfőre "vadásznak", és aggasztónak nevezte bizonyos bírák túlzott, politikai motivációktól sem mentes buzgóságát.

Mások úgy vélik, hogy a szocialisták egy része a volt államfő mellett Bernard Tapie-val is le akar számolni: még mindig szemtelenül népszerű, és azt sem bocsátják meg neki, hogy a 2007-es elnökválasztásokon Nicolas Sarkozy mellé állt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×