Válaszként a keddi megmozdulásra, Nicolas Sarkozy szerda délelőtt jelezte: hajlandó néhány engedményre, de a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 60-ról mindenképpen 62 évre emelik. A minisztertanáccsal tartott megbeszélését követően az államfő közleményben ismertette a tiltakozó akcióra adott legfontosabb módosításokat, amelyek, amint várható volt, alapvetően a nehéz munkát végzőkre és a hosszú gyakorlati idővel rendelkezőkre vonatkoznak.
Az első csoporthoz tartozók az államfő által felvázolt újabb elképzelés szerint már munkaképességük tíz százalékos elvesztése esetén is 60 évesen vonulhatnak nyugdíjba - korábban a kormány húsz százalékban állapította meg ezt a szintet, a második kategóriába tartozó dolgozók helyzetének kezelésére pedig a munkaügyi miniszternek további javaslatokat kell kidolgoznia, melyekkel Nicolas Sarkozy alapvetően az érintettek hátrányos megkülönböztetését akarja elkerülni.
Az eddigi vitákban ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy azok a munkavállalók, akik 18 éves koruk előtt állnak munkába, a nyugdíjreformot követően nem 41,5 évig fognak járulékot fizetni, mint a többiek, hanem légyegesen tovább.
A szakszervezetek természetesen nem elégedettek az engedményekkel, melyekről amúgy is tudni lehetett, hogy az államfő kifejezetten erre az alkalomra tartogatta tarsolyában, és a nyomás fenntartása érdekében még szeptemberben újabb országos tiltakozónapot tartanának, az ellenzéki szocialisták pedig egyenesen a kedden benyújtott törvénytervezet visszavonását követelik a kormánytól.
A kormánypárti képviselők azonban egyelőre azt mondják: bár valóban sokan tiltakoztak az utcán, a nyugdíjreformra mindenképpen szükség van, ezért azt végigviszik.
Lázár János a parlamentben: Trianon nélkül miénk volna Európa egyik legmodernebb vasúthálózata